Fleischmann László
| Fleischmann László | |
| Született | 1878. március 4.[1] Tahitótfalu |
| Elhunyt | 1962. július 4. (84 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Bretschneider Lenke (h. 1908–1962) |
| Szülei | Fleischmann József Büchler Borbála |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1902) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-7-2) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fleischmann László (Tahitótfalu, 1878. március 4. – Budapest, 1962. július 4.)[2] orvos, fül-orr-gégész, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952).
Élete
Fleischmann József (1827–1906)[3] magánzó és Büchler Borbála fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1902-ben szerezte meg orvosi oklevelét. 1902–1905-ben a budapesti I. számú kórbonctani intézetben dolgozott, majd egyetemi ösztöndíjjal Bécsbe ment és ott a magyar származású Politzer Ádám professzor klinikáján dolgozott. Miután hazatért, a Bőke Gyula vezetése alatt álló Fülgyógyászati Klinika első tanársegéde lett. 1910-ig maradt az intézményben. Ezt követően az Újpesti Gyermekkórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvosaként dolgozott 1915-ig. Az első világháborúban a mozgósítástól kezdve a leszereléséig részben Budapesten, részben a harctéren Bukovinában és Galíciában ezredorvosi minőségben teljesített szolgálatot. 1919 novemberétől a Budapesti Szeretetkórházban, majd 1930-tól a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórházának fül-orr-gége osztályán működött főorvosként. 1946-ban magántanári képesítéssel, 1947-ben címzetes rendkívüli tanári címmel tüntették ki. 1947. szeptember 1-től 1961. január 1-jén történt nyugdíjazásáig a Péterfy Sándor Utcai Kórház főorvosa volt. Fő kutatási területei az otoneurológia, a fülsebészet. Az otosclerosis műtéti megoldásaival foglalkozott, és Magyarországon elsőként végzett ilyen műtétet.
A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének és a Budapesti Izraelita Hitközségnek díszelnökévé választották.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-7-2).[4]
Családja
Felesége Bretschneider Lenke (1888–1981) volt, akivel 1908. május 28-án Budapesten kötött házasságot.[5]
Gyermeke
- Fleischmann Ágnes (1911–?). Férje Förstner Béla (1898–?) orvos (elváltak).
Főbb művei
- Bakteriologiai vizsgálatok a fülgyógyászat köréből (Budapest, 1903)
- Otogen septicaemia és pyaemia esetei (Budapest, 1904)
- Újabb irányok a fülsebészetben (Therapia, 1929)
- A hallószerv baleseti sérülései és azok véleményezése (Budapest, 1936)
- Az otosklerosis pathologiája és therapiája (Budapest, 1942)
- Az otogen meningitis operativ kezeléséről (Budapest, 1945)
- A Ramadier műtétről operált esetek kapcsán (Budapest, 1946)
- A pyramiscsúcs osteomyelitiséről (Budapest, 1947)
- Bevezetés az otoneurológiába, különös tekintettel a vestibuláris szédülésre (Budapest, 1952)
- Sinusthrombosis kapcsán fellépő koponyaüri keringési zavarokról (Budapest, 1958)
Díjai, elismerései
- Signum Laudis
- Vöröskereszt II. osztályú díszjelvénye hadiékítménnyel (1915)
- Kiváló Orvos (1951)
- Munka Érdemrend (1958; 1960)
Jegyzetek
- ↑ a b Fleischmann László, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04515.htm
- ↑ „Elhunyt Fleischmann László”, Népszava, 1962. július 5., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. február 16.)
- ↑ Fleischmann József halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 279/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
- ↑ „Eltemettük dr. Fleischmann Lászlót”, Uj Élet, 1962. július 15., 5. oldal (Hozzáférés: 2021. február 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 228/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
Források
- Kárpát László: Fleischmann László (1978. december 24.) Orvosi Hetilap, 119. évfolyam, 52. szám, 3207–3208. o.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Pogány Ödön: Fleischmann László dr. (1963. november 1.) Fül- orr- gégegyógyászat, 9. évfolyam, 4. szám
