Ferrit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vas-szén fázisdiagram, amely bemutatja, hogy a ferrit, vagy alfa-vas milyen tartományban stabil az acélokban.
A vas-szén (vas-cementit) fázisdiagram szövetszerkezettel. A színkód a következő: piros - olvadék, zöld - ausztenit, szürke - cementit, sárga - ledeburit, világoskék - ferrit, sötétkék - perlit. A perlit és a ledeburit összetett szövetelem, egy finomabb fölbontásban jellegzetes szövetszerkezetet tartalmaz.

A ferrit vagy alfa-vas (α-Fe) az anyagtudományban használt fogalom a vasra vagy az elemi vas tércentrált köbös szerkezetű kristálya. A ferrit az acél és öntöttvas fő alkotórésze, ez adja a mágneses tulajdonságait. A ferrit a ferromágnesség klasszikus példaanyaga.

A ferrit és az acélok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges szerkezeti acél (szénacél legfeljebb 0,2 m% (tömeg%) szénnel) főleg ferritet tartalmaz, a széntartalommal növekvő mennyiségű perlittel (ez egy ferritből és cementitből álló, lemezes szerkezet). Mivel a bénit vagy más néven lédeburit és a perlit egyik összetevője a ferrit, minden vas-szén ötvözet tartalmaz bizonyos mennyiségű ferritet, ha szobahőmérsékleten eléri a kémiai egyensúlyt.

A tiszta vasban a ferrit 910 °C alatt stabil. E hőmérséklet felett a lapcentrált köbös formában kristályosodó ausztenit vagy gamma-vas stabil. 1390 °C felett az 1534 °C hőmérsékletű olvadáspontig ismét a tércentrált köbös kristályrácsú forma stabilabb (delta-vas).

A ferrit csak nagyon kevés szenet képes oldani: 723 °C-on legfeljebb 0,02 m%-nyit. Ennek az az oka, hogy a szénatomok interszticiálisan oldódnak. Mivel azonban a szénatomok körülbelül kétszer akkorák, mint az interszticiális "lyukak", minden egyes szénatomot jelentékeny helyi deformációs mező vesz körül.

A ferrit a meteoritekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tércentrált köbös szerkezetű vas előfordul a meteoritekben is, de ott más néven nevezik meg. Az alfa-vas neve ott kamacit. A laponcentrált szerkezetű párjával együtt alkotja a nevezetes Widmannsadten-mintázatot, amelyet étetéssel (savban maratással) lehet láthatóvá tenni.

A ferrit megnevezés a mágneses anyagok körében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ferrit keménymágneses anyag, a remanens indukciója: B_r\approx0,4\ T körüli.

Ezenkívül ferriteknek nevezzük az olyan lágy- illetve keménymágneses anyagokat, melyek a MOnFe2O3 képlettel adhatók meg, ahol M fémion, n pedig egy (egész) szám.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zorkóczy Béla (2000): Metallográfia és anyagvizsgálat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest;
  • Prohászka János (1988): Bevezetés az anyagtudományba I., Egyetemi tankönyv. (Szerk. Gácsi Zoltán), Miskolc, Well-Press Kiadó
  • Bérczi Szaniszló (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (J3-1333)
  • Mason, Brian (1962): Meteorites. J. Wiley & Sons, New York

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]