Ausztenit
Az ausztenit vagy gamma-vas (γ-Fe) az anyagtudományban használt fogalom a vasnak lapközepes köbös szerkezetű kristályára. Az ausztenit az acélnak is fontos alkotórésze, szöveteleme.
Tartalomjegyzék |
Az ausztenit a vasnak egyik allotróp módosulata [szerkesztés]
Az ausztenit a vasnak egy olyan módosulata, amely a 912 °C és 1394°C közötti hőmérsékleti tartományban stabil. A megadott hőmérséklet felett is, és alatt is, a vasnak a térközepes köbös változata, a ferrit a stabil. A két fázisátmenet a között azonban a lapközepes köbös a stabil változat. Ez a szerkezet mintegy 2%-nyi szenet tud oldani (1146 °C-on) a szerkezetében. Ilyen acélokból gyógyászati és étkezési rozsdamentes acél eszközök készülnek. Az ausztenit paramágneses.
Az ausztenit a meteoritokban [szerkesztés]
A meteoritokban is előfordul a vasnak mindkét szerkezeti módosulata, az alfa-vas, vagy ferrit, és a gamma-vas, vagy ausztenit. De a meteoritok kutatói más nevet használnak az alfa-vasra, amely náluk kamacit, és a gamma-vasra, amely náluk ténit. (A két megnevezés másirányú pontosítására megjegyezzük, hogy az alfa-vas a térközepes-köbös szerkezet, a gamma vas pedig a lapközepes-köbös elemi cellájú szerkezet mindkét tudományterületen.)
Lásd még [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Zorkóczy Béla (2000): Metallográfia és anyagvizsgálat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest;
- Prohászka János (1988): Bevezetés az anyagtudományba I., Egyetemi tankönyv. (Szerk. Gácsi Zoltán), Miskolc, Well-Press Kiadó
- Bérczi Szaniszló (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (J3-1333)
- Mason, Brian (1962): Meteorites. J. Wiley & Sons, New York

