Fenyő János

Fenyő János
Született	1954. április 19. Budapest
Elhunyt	1998. február 11. (43 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kristyán Judit
Foglalkozása	fotográfus vállalkozó
Halál oka	emberölés
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (D-5-23)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fenyő János portré  A híres Fabulon plakát[2]

Fenyő János (Budapest, 1954. április 19. – Budapest, 1998. február 11.) fotóművész, üzletember.

Élete

Budapesten született 1954-ben, apja Fenyő Imre volt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének ügyvezető titkára, így már gyermekkorában lelkes fotóssá vált. Kezdetben Pajtás, majd Flexaret VI fényképezőgéppel dolgozott, 12 évesen már saját, mindennel felszerelt házi fotólabort kapott. Családja orvosi vagy jogi pályára szánta, de nem ment egyetemre. Az érettségi után, 1974-ben fotós szakvizsgát szerzett, 1976–77-ben a MÚOSZ újságíró iskolát végezte el. 1977-ben a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának, 1978-tól a Magyar Fotóművészek Szövetségének volt tagja. 1976-ban A martinászok egy napja fotósorozatával Az év legjobb képe pályázaton I. díjat nyert.

Divat- és reklámfotós, Fabulon plakátja, Sütő Enikő manökennel, egyik jelentős alkotása. Dolgozott az Ez a Divat magazinnak is.

A Magyar Távirati Iroda filmarchívumában helyezkedett el műszaki segédmunkatársként. Fényképészként több díjat nyert, és olyan országos lapok foglalkoztatták, mint a Képes Sport, Új Tükör Magazin, Ország-Világ. Bár sikeresen indult hazai pályája, az akkor csak nyugati országokban elérhető ismertségre és a vele járó pénzügyi elismertségre vágyva az 1980-as évek elején külföldön dolgozott. Kezdetben a francia Lui magazinnak fényképezett művészi módon ábrázolt félmeztelen lányokat, majd az Amerikai Egyesült Államokban, Kaliforniában időzött hosszabb ideig, filmproduceri álmai voltak, és a Los Angeles-i pornóiparban dolgozott fotósként. 1987-ben tért haza, amerikai állampolgárként kb. 70 ezer dolláros bankszámlával. Ez az összeg Fenyő János saját bevallása volt, a ténylegest ennek tízszeresére teszik.

Felesége Kristyán Judit modell és manöken volt, akitől két gyermeke született.

Üzletei

Hazatérése után elkezdte üzleti tevékenységét, sikeres külföldi mozifilmek videókazettán történő forgalmazását, kölcsönzését. 1988-ban alapította meg a Vico céget, amely a hazai videókazetta-terjesztés és ‑kölcsönzés birodalma lett. Fenyő az itt szerzett pénzeken kezdte sajtóbirodalma kiépítését. Először a legsikeresebb hetilapot, a Nők Lapját, majd a Rádió és Televízióújságot szerezte meg. Ezután következett a Vasárnapi Hirek, a Buci Maci, a Családi Lap, a Tina, a Bravo-lapcsalád és 1994-től a Népszava. A Vico Rt. által kiadott újságok példányszáma 1994 végére havi 12 millióra nőtt.

A Vico 1992-ben 600 millió forintos alaptőkével alakult részvénytársasággá, de a videóüzletnek lassan vége lett, mert az amerikai filmstúdiók nem nézték el tovább, hogy alkotásaikat Magyarországon mindenféle engedély nélkül forgalmazzák^[forrás?]. Beperelték a Vicót, és három évi pereskedés után 100 000 dolláros fájdalomdíj kifizetésére, és a jogtalan kazettaforgalmazás abbahagyására kötelezték.

„	Mindig vezéregyéniség voltam, annak minden hátrányával és előnyével együtt. Mindig úgy éreztem, hogy én vagyok a nyerő, mert én értékeltem, hogy sok pénzt keresek, a fotóimmal tele vannak az újságok, a plakátok, a prospektusok. Mindig jobb autókkal járok, mint ők, jobb nőkkel járok, mint ők, méghozzá sokkal.	”
– Fenyő János

Fenyő János ezután az elektronikus médiára vetette ki a hálóját, megalapította a Stáb TV-t, ezen keresztül szerkesztői jogokat szerezve a Gyárfás Tamás érdekkörébe tartozó Nap TV-ben is.

Halála és a nyomozás

Fenyő János sírja a Kozma utcai temetőben

1998. február 11-én a délutáni forgalom közepén a Rózsadombon lévő Vico székházból Mercedesével hazafelé tartott, a Margit körút és a Margit utca kereszteződésében lévő lámpánál piros jelzést kapott. A mögötte lévő világos színű Mitsubishi Galantból kiszállt egy férfi, és egy hangtompítós Agram 2000 típusú géppisztolyból kb. 20-25 lövést adott le a vállalkozóra. Tucatnyi lövedék találta el a fején, nyakán és mellkasán, azonnal meghalt. A tettes ezután egy közeli autó alá dobta a géppisztolyt, gyalog elsietett a Széna tér felé, sapkáját és kabátját egy kapualjba dobva eltűnt a helyszínről.

A nyomozásban nemcsak a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vett részt, hanem a titkosszolgálatok és a Nemzetbiztonsági Hivatal is. Először egy Salihi Mead nevű koszovói albánt, majd egy másik albánt, Afici Nijazit gyanúsították meg, de a DNS-vizsgálat kizárta bűnösségüket. Ezt követően egy harmadik albánt, Sefedini Gvint neveztek meg tettesként, de róla is kiderült, hogy ártatlan. A nyomozást 2002-ben felfüggesztették, majd 2004 őszén újra elővették. 2013 áprilisában Jozef Roháč szlovák férfit vádolták meg a Fenyő-gyilkossággal; őt már megvádolták korábban az Aranykéz utcai és a Seres Zoltán elleni sikertelen robbantással is, ám egyik ügyben sem sikerült elítéltetniük. Roháč DNS-ét megtalálták a gyilkosság helyszínén hagyott sapkában és fegyveren. 2017-ben Roháč másodfokon jogerősen életfogytiglant kapott Fenyő meggyilkolásáért.

Kiállításai

• 1978 • Első, Fiatal Fotóművészek Stúdiója kiállítása, Budavári Palota A épület, Budapest
• 1987 • Magyar Fotográfia, '87, Műcsarnok, Budapest. Kincses Károly

Források

• Fotózáson szeretett bele Juditba Fenyő János, blikk.hu
• A legtehetősebb magyar nők, deluxe.hu
• Magyarország-A magyar maffia, magyarmaffia.eoldal.hu
• Ami biztos, Fenyő Jánost meggyilkolták, Népszabadság 2013. március 20., nol.hu