Feketeként vásárolni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A "feketeként vásárolni" vagy angolul "shopping while black" egy gyakran használt kifejezés a faji diszkrimináció azon formájára, amikor valakit azért nem vagy rosszul szolgálnak ki, mert fekete bőrszínű. Ez a jelenség a "fogyasztói rasszizmus", a "fogyasztó faji diszkriminációja", "a fogyasztó faji alapon való megkülönböztetése" és a "fogyasztó faji alapon való megkülönböztetése kiskereskedésben" is ismert. Leginkább angol nyelvterületű országokban használatos, mint az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság.

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "feketeként vásárlás" alatt leggyakrabban azt értjük, amikor egy alkalmazott vagy biztonsági őr, aki azt gyanítja, hogy a fekete fogyasztó lopni fog, követi vagy nagyon figyeli, hogy a fekete vásárló mit csinál. A "feketeként vásárlás" további formái, hogy a fogyasztót nem engedik be a boltba, megtagadják tőle a kiszolgálást, rasszista kijelentéseket tesznek félhangosan, átkutatják őket, igazoltatják őket, csak egy bizonyos mennyiségben engedik a vásárlást, több pénzt kérnek ugyanazért a termékért, mint másoktól, a vásárlás feltételének szabják, hogy hitelkártyájuk limitje magasabb legyen, mint másoké, illetve szigorú kérdéseket tesznek fel. Ennek oka lehet a bolt házirendje vagy az alkalmazott egyéni előítéletessége. A fogyasztó faji alapon való megkülönböztetése élelmiszer-, ruha-, irodai boltokban és nagyáruházakban egyaránt előfordul. A következő cégeket vádolták a fogyasztó rasszista diszkriminációjával: Eddie Bauer, Office Max, Wal-Mart, Sears, Dillard's, Macy's és Home Depot.

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "shopping while black" a "driving while intoxicated" (részegen vezetni) kifejezésből levezetett szójáték. A "driving while intoxicated"-ből először "driving while black" (feketeként vezetni) lett, majd ebből lett a "shopping while black". Ez a levezetés arra utal, hogy részegen vezetni valóban bűncselekmény és hogy feketeként akkor is bűnözőként kezelnek, ha az illető nem követett el semmit. A jelenség az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság és egyéb országok alkotmányos rasszizmusának történelméből ered.

Esetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 2006-ban készült elemzés, melyet szövetségi bírósági döntéseken végeztek, kimutatta, hogy az Illinois állambeli boltokban valós és képzelt rasszizmus is jelen van.

Shaun L. Gabbindon kriminológus 2003-as "Racial Profiling by Store Clerks and Security Personnel in Retail Establishments: An Exploration of 'Shopping While Black" című publikációjában azt írja, hogy a téves letartóztatások miatti panaszok többségét az Egyesült Államokban Afro-Amerikaiak nyújtották be.

Kutatók, akik 75, New York és Philadelphia fekete negyedeiben élő feketével vettek fel mélyinterjút, a következőre jutottak: a vizsgált személyek 35%-a állította, hogy állandó rossz bánásmódban részesültek, amikor fehér negyedben vásároltak, ellenben ha fekete negyedben, akkor csak 9%.

1995-ben egy fiatal fekete férfit, aki az Eddie Bauer egy Washington D.C. külvárosi boltjában vásárolt, meggyanúsították, hogy az ing, amit viselt, lopta és hátra kellett azt hagynia, mielőtt elhagyhatta a boltot. Szövetségi polgári pert indított és 1 millió dollárt ítéltek a javára.

2000-ben egy Billy J. Mitchell nevű fekete férfinek 450,000 dollárt ítéltek meg, amiért letartóztatták a Dillard's-ban, annak ellenére, hogy nem tett semmit.

Szintén 2000-ben történt, hogy egy fekete nő pert vesztett a Citibank ellen, miután jogtalanul őrizetbe vették amiatt, hogy nagy összegben vásárolt Citibankos Visa kártyájával.

Válaszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azok, akik megtapasztalták a faji diszkrimináció ezen formáját, zavarba ejtőnek, sértőnek, fájdalmasnak és ijesztőnek írták le. Néhány fekete vásárló úgy próbálja elkerülni a rasszizmust, hogy nem megy fehér tulajdonban lévő üzletbe vagy szándékosan középosztálybeli ruhákat vesz fel. A középosztálybeli feketék, mivel esetükben valószínűbb, hogy fehér környezetben élnek és dolgoznak, több fogyasztói rasszizmust élnek át, mint a szegényebb feketék. A "feketeként vásárlás"-ra adott megoldásokat az "exit, voice and loyalty" három csoportjába oszthatjuk. Az exit a bolt elhagyását, a voice a panaszt, bojkottot vagy perindítást, a loyalty a bolt iránti hűséget, azaz a további vásárlást takarja. Bojkott indítása valószínűbb, ha a negyedben többségben vannak a feketék, mintha a fehérek. Henri Tajfel és John Turner szociálpszichológusok ezt pragmatikusnak és ésszerűnek nevezik: egy bojkott valószínűleg akkor lesz sikeres, ha a lakosok támogatnak és ha az üzlet tulajdonosának szociális státusza hasonló a sajátodhoz. Michael Moore filmrendező és társadalomkritikus 2001-es könyvében, a "Stupid White Men"-ben azt javasolja fekete olvasóinak, hogy inkább csak online és katalógusokból vásároljanak és ha muszáj személyesen vásárolniuk, akkor azt meztelenül tegyék, mert "különben könyörögnek, hogy tartóztassák le őket".

Hírességek esetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben az énekes-dalszövegíró R.Kelly azt nyilatkozta a Jet magazinnak, hogy amikor egy chicagói bevásárlóközpontba aláírást ment osztani, "a biztonsági őrök a ruházatom és a tény alapján, hogy fiatal fekete férfi vagyok, azt hitték, hogy bolti tolvaj vagyok".

2001-ben Oprah Winfrey a következő esetet nyilatkozta a Good Housekeeping magazinnak: őt és egy fekete ismerősét nem engedték be egy boltba, ahova fehéreket igen, állítólag mert az alkalmazottak szerint hasonlítottak azokra a fekete transzszexuálisokra, akik korábban ki akarták rabolni az üzletet. 2005-ben Winfrey-től megtagadták a szolgáltatást egy párizsi luxusüzletben, a Hermès-ben, amikor a bolt éppen zárt. Winfrey szóvivője ezt "Oprah Crash (összeomlás) pillanat"-ának nevezte, ami utalás a 2004-es Crash című filmre, mely a Los Angeles-i faji és szociális feszültségekről szól. 2013-ban egy zürichi bolti alkalmazott nem mutatott meg egy 38.000 dolláros Tom Ford krokodilbőrtáskát Winfreynek, mert "túl drága és ön nem engedheti meg magának". A Trois Pommes butik alkalmazottja később azt mondta, hogy Oprah Winfrey hazudott arról, hogy mi történt, az alkalmazott kifejezetten tagadja, hogy azt mondta volna, hogy Winfrey nem engedheti meg magának a krokodilbőrtáskát és hogy megkérdezte Winfrey-t, szeretné-e megnézni a táskát, mire az nem felelt.

A 2007-es Condoleezza Rice életrajzban (Condoleezza Rice: An American Life), az író Elisabeth Bumiller két "feketeként vásárlás"-t is leír: egyszer amikor Rice hatévesen az anyjával egy nagyáruházban vásárolt és egy alkalmazott megpróbálta megakadályozni, hogy Rice anyja egy csak fehéreknek fenntartott próbafülkét használjon, valamint amikor Rice-nak a Palo Alto egy alkalmazottja olcsó ékszereket mutatott, mert azok "jobb fülbevalók", mint amiket, Rice kért.

Hasonló szójátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leghíresebb szójáték a "driving while black" (feketeként vezetni), de létezik még a "feketeként gyalogolni", ami járókelői, a "feketeként tanulni", ami az iskolai és a "feketeként enni", ami pedig az éttermi rasszista inzultusokra vonatkozik. Danny Glover 1999-ben sajtótájékoztatót tartott, mert New York City-ben a taxisok nem álltak meg, amikor intett nekik, ezt "feketeként integetni"-nek nevezték. Ezt a jelenséget később Michael Moore TV Nation című műsorában vizsgálták.

2001-ben, az American Civil Liberties Union meggyőzte a Drug Enforcement Administration-t (Kábítószer-ellenes Hivatal), hogy fizessék vissza azt a 7000 dollárt, amit egy fekete üzletembertől azért koboztak el az omaha-állambeli Nebraska repülőtéren, mert azt hitték, hogy drogpénz. Ezt az American Civil Liberties Union "feketeként repülni"-nek nevezte. Egy fájdalomspecialista, aki sarlósejtes betegségben szenvedőket kezel a manhatteni Beth Israel Medical Center-ben azt jelentette, hogy az orvosok éveken át fájdalom elviselésére kényszerítettek Afro-Amerikai sarlósejtes betegeket, mert azt sejtették, hogy a feketék függővé válnak majd a gyógyszertől. A Time magazin ezt "feketeként betegeskedni"-nek nevezte.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a cikk az angol cikkből lett fordítva.

1. Williams, Jerome D., and Geraldine R. Henderson, Anne-Marie Harri (November–December 2001). "Consumer Racial Profiling: Bigotry goes to Market". The Crisis magazine, published by The Crisis Publishing Company, Inc. Retrieved 19 August 2012.

2. Lee, Jennifer (2002). Civility in the City: Blacks, Jews, and Koreans in Urban America. Cambridge, Mass. [u.a.]: Harvard Univ. Press. pp. 168–180. ISBN 0674008979.

3. "What Would You Do - ABC News - Shopping While Black". Eyebite.tv. Retrieved 19 August 2012.

4. "CNN Presents Black in America". CNN. Retrieved 19 August 2012.

5. Sabir, Wafeeq S. (2007). An examination of social characteristics and attitudes in a sample of police officers in a Southwestern city. ProQuest. p. 22. ISBN 9780542846915.

6. Essed, Philomena (1991). Understanding Everyday Racism: An Interdisciplinary Theory (4. [Dr.] ed.). Newbury Park: Sage Publications. p. 86. ISBN 0803942567.

7. Harris, D. (1999) "The stories, the statistics, and the law: Why 'Driving While Black' matters",84 Minnesota Law Review. pp. 265–326. Retrieved May 7, 2007.

8. Lowrey, [editor], Tina M. (2008). Brick & Mortar Shopping in the 21st Century. New York: L. Erlbaum Associates. p. 181. ISBN 0805863648.

9. Pirkey, Melissa F. (2011). Reinforcing racial stereotypes as we shop: Using focus groups to explore the retail racism experience. ProQuest, UMI Dissertation Publishing. p. 22.ISBN 1243416203.

10. Racial issues in criminal justice: the case of African Americans. Westport, Conn.: Praeger. 2003. p. 101. ISBN 0275975622.

11. Gainey, Michelle Inderbitzin, Kristin Bates, Randy (2012). Deviance and social control : a sociological perspective. Los Angeles: SAGE. p. 411. ISBN 1412973775.

12. Harris, Anne-Marie G. "Shopping While Black: Applying 42 U.S.C 1981 to cases of consumer racial profiling". Boston College Third World Law Journal. Retrieved 19 August 2012

13. Free, Jr., edited by Marvin D. (2003). Racial issues in criminal justice: the case of African Americans. Westport, Conn.: Praeger. p. 101. ISBN 0275975622.

14. Lowrey, [editor], Tina M. (2008). Brick & Mortar Shopping in the 21st Century. New York: L. Erlbaum Associates. p. 189. ISBN 0805863648

15. Moore, Michael (2001). Stupid White Men: and other sorry excuses for the state of the nation!(1st ed.). New York: HarperCollins. p. 80. ISBN 0060392452.

16. Waldron, Clarence (7 December 1992). "Stars Recall their Encounters with Racism". Jet magazine. Retrieved 18 August 2012.

17. Johnson, Jr, Robert (1998). Race, Law and Public Policy: Cases and materials on law and public policy of race (2d ed.). Baltimore: BCP Books on Demand. p. 261. ISBN 1580730191.

18. Givhan, Robin (24 June 2005). "Oprah and the View From Outside Hermes' Paris Door".The Washington Post. Retrieved 19 August 2012.

19. Thompson, Nick (9 August 2013). "Oprah Winfrey racism row over Switzerland shop incident". CNN. Retrieved 11 August 2013.

20. 'Oprah's a liar': Sales assistant in Swiss racist handbag row denies telling TV host that she could not view item because she couldn't afford it

21. Lapidos, Juliet (17 December 2007). "The Condensed Condoleezza Rice". Slate magazine. Retrieved 19 August 2012.

22. Mosedale, M. (2007) Critics say a Minneapolis law criminalizes walking while black: What Lurks Beneath?" City Pages. 28(1369). Retrieved May 7, 2007.

23. Morse, J. (2002) "Learning while black", TIME Retrieved May 7, 2007.

24. Coolican, P. (2003) "Chief vows to root out profiling by Patrol", The Seattle Times.11/21/2003. Retrieved May 7, 2007

25. "ACLU of Nebraska Wins "Flying While Black" Case". ACLU. May 2, 2001. Retrieved 10 June 2013.

26. Cloud, J. (2001) "What's Race Got to do With It?", Time magazine. Retrieved 5/17/08.

27. Washington, J. (2000) U.S. Customs Applies A Double Standard In Two Directions At Once,JINN. Pacific News Service. Retrieved May 7, 2007.