Fekete Sándor (orvos)
| Fekete Sándor | |
| Született | 1885. január 9.[1] Nagyvárad[1] |
| Elhunyt | 1972. szeptember 15. (87 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Váradi Aranka (1916–1924) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1908) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1-2-296/297)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagyiváni Fekete Sándor (Nagyvárad, 1885. január 9. – Budapest, 1972. szeptember 15.) orvos, orvostörténész, szülész-nőgyógyász, muzeológus, az orvostudományok doktora (1955).
Élete
Nagyiványi Fekete Sándor és Löwinger Ilona fiaként született. A budapesti tudományegyetem orvostudományi karán diplomázott 1908-ban, ezután 1909 és 1921 között a II. számú szülészeti klinikán dolgozott. Váradi Aranka színésznővel 1916. július 27-én házasodtak Budapesten, a Józsefvárosban,[4] majd nyolc év után, 1924-ben elváltak.[5]
Fekete Sándor 1921-től vezette a Poliklinika nőgyógyászat-szülészeti osztályát, majd 1922-ben megszerezte egyetemi magántanári képesítését a szülészet és a nőgyógyászat élettanából. 1935 és 1963 között a Poliklinika (Szövetség utcai Kórház) igazgatójaként működött, közben 1946-ban címzetes egyetemi tanár lett. 1963-ban vonult nyugdíjba, azonban egy évvel később, 1964-ben újból munkába állt és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatójává nevezték ki, amelyet ekkoriban hoztak létre. 1971 végérvényesen nyugállományba vonult.
Ő használta elsőként a só- és vízszegény diétát a terhes nőknél, a nőgyógyászati gyulladások kezelésében pedig a kalcium terápiát alkalmazta. Fontosak tanulmányai és kutatásai a szülés mechanizmusáról, illetve a petefészek működéséről, melyek a nőgyógyászatban új irányzat megindulását eredményezték. A bábaképzés fejlődésével is foglalkozott. Orvostörténeti kutatásokat is végezett, melyek során tisztázta Semmelweis szerepét az 1848-as forradalomban, valamint az egyetemes orvostörténetben elfoglalt helyét, valamint Tauffer Vilmos életművét is kutatta. Munkásságának elismerése gyanánt megkapta a Magyar Orvostörténelmi Társaság Veszprémi István emlékérmét.
Fontosabb művei
- A női nemző szervek működése és hatása a szervezetre (magyarul és németül, Bp., 1929);
- A terhességi toxicosisok (Bp., 1959);
- Fundamentals to the pathogenesis of pregnancy toxaemias (különnyomat, Bp., 1963);
- Tauffer Vilmos. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez. 1851–1934 (Bp., 1971).
Jegyzetek
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. augusztus 9.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Bp. VIII. ker. állami házassági anyakönyv 730/1916. folyószám.
- ↑ A budapest kir. tszék. 1.P.38761/4-1924. sz. ítélete.
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában