Farkasfölde vára
| Farkasfölde vára | |
| Gradina kod Sedlarice | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Sedlarica |
| Tszf. magasság | 227 m |
| Épült | ismeretlen |
| Elhagyták | ismeretlen |
| Állapota | terepalakzatok |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | fa, tégla |
| Elhelyezkedése | |
 Farkasfölde vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 53′ 06″, k. h. 17° 11′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 06″, k. h. 17° 11′ 20″ | |
Farkasfölde vára egy középkori vár volt Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Pitomacsához tartozó Sedlarica település határában.
Fekvése[szerkesztés]
Farkasfölde vára a Sedlarica falu déli része fölé emelkedő, a falu belterülete és a Mali jarak nevű vízfolyás között emelkedő 227 méteres Šanac nevű magaslaton állt.[1]
Története[szerkesztés]
A várat, mint szomszédos várat az 1317-es évben Datian fia Farkas birtokaként Prodavíz várának birtokhatárainál említik meg először. Prodaviz várát ekkor a Churla nembeli Joakim gróf fia Tamás gróf birtokolta.[2] A további adatok az említett Farkasról nagyon gyérek. Ismert, hogy apja szomszédjai Moys ispán leszármazottjai voltak, a 13. században fölöttébb nagyhatalmú és tehetős emberek voltak. Akár az is feltételezhető, hogy ma még nem ismert módon, ők foglalták el ezt birtokot, hogy birtokaikat kibővítsék.[1] 1358-ban ez a vár és tartozékai a már említett Moys ispán fia, Mihály, majd annak leánya, Katalin birtokában volt, aki fivérétől, Istvántól kapta birtokába. A vár társtulajdonosa a férje, Megerychei Mihály fia György volt.[3] Farkasfölde környékén Moys fia Mihály és ennek fia Iván, valamint a már említett Katalin nevű lánya birtokai voltak. A szomszédban volt birtokos Moys egy másik fia Sándor, valamint ennek fiai, György, Moys és Miklós is.[1]
A vár mai állapota[szerkesztés]
A vár közepe ovális alakú, mely köré ugyancsak ovális kettős árkot ástak. A várhely elülső sáncának északi oldala kis mértékben kibővített. Ezen valaha egy épület, talán őrhely, híd, vagy hasonló állhatott. A várhoz a völgyből felvezető út a keleti oldalon volt. A várnak ebből az alakjából feltételezhetjük azt is, hogy védelmi funkciója mellett a 13. század előtt esetleg kultikus célokra is szolgált. A középső földhalmon kis mennyiségű 14. századi cseréptöredéket és régi tégladarabot találtak.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae VII. kötet (horvát nyelven), 461. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae XII. kötet (horvát nyelven), 538. o.