FUGA Budapesti Építészeti Központ

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A FUGA Budapesti Építészeti Központ (röviden: FUGA) a Budapesti Építész Kamara által alapított, 2009 óta működő kulturális központ Budapest belvárosában, a Petőfi Sándor utca 5. szám alatt. Vezetője Nagy Bálint építész volt. Programja elsősorban az építészeti kultúrára fókuszál, emellett zenei, irodalmi és képzőművészeti rendezvényeknek, kiállításoknak, beszélgetéseknek is helyet ad.

Története, tevékenysége[szerkesztés]

A Budapesti Építész Kamara a FUGA szellemi kitalálója és alapítója, Mónus János (a Budapesti Építészeti Kamara akkori alelnökének) kezdeményezésére 2008-ban döntött úgy, hogy független, önfenntartó építészeti központot alapít, amelynek alapvető célja, hogy „építészet és kultúra új városi fóruma, az épített környezet alakítását, a főváros építészetét bemutató kiállítótér, a város felfedezésének új kiinduló információs pontja, szakmai és civil konferenciák helyszíne” legyen.[1] Helyszínként a Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervezte Petőfi Sándor utcai Hermész-udvar pince-földszinti helyiségeit bérelték ki, és újították fel 2008–2009-ben, Dévényi Tamás építész tervezésében. Az egykori üzlethelyiségek különlegessége, hogy a 220 négyzetméteres nagyterem kialakítása Hajós Alfréd tervei alapján készült, 1913-ban.

A „Budapesti Építészeti Központ, BEK” munkanéven futó intézmény nevére, arculatára és vezetésére egymástól független pályázatokat írtak ki. A névre kiírt ötletpályázaton a zsűri a két pályázó, Rainer Péter és Dömötör Tamás által is javasolt „FUGA” elnevezést ismerte el a legjobbként.[2] A logóra és a vizuális arculatra kiírt, kétfordulós pályázaton a döntőbe került három pályamű közül Szugyiczky Istvánét nyilvánították győztesnek,[3] munkáját azonban a megnyitó után nem hasznosították. Az üzemeltetésre kiírt pályázaton Nagy Bálint építész, az N&n Galéria tulajdonosa és működtetője, valamint Rév András közgazdász közös pályázatát ítélték a legjobbnak. Az intézmény vezetője Nagy Bálint lett, aki a megnyitó előtti sajtótájékoztatón nyolc témakört jelölt meg a program fókuszpontjaiként: építészet; képzőművészet; könyvesbolt; jazz; családi/gyerek programok; muzsikáló építészettörténet, komolyzene is; filmklub; science cafe / népszerű tudományos sorozat.[4]

A FUGA Budapesti Építészeti Központot 2009. október 1-jén Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, Bálint Imre DLA építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke, és Mónus János Ybl díjas építész, a Budapesti Építész Kamara alelnöke nyitotta meg.[5][6] A megnyitóval egy időben átadták a Petőfi Sándor utcai közúti alagút felett, a FUGA és a Katona József Színház között közvetlen gyalogos kapcsolatot teremtő, ideiglenes, építési állványzatból emelt „Művészetek Hídját”.

Az intézményben az építészeti kiállítások, beszélgetések, programok mellett rendszeresen rendeznek koncerteket, képzőművészeti és fotókiállításokat, díjátadókat, konferenciákat és irodalmi esteket is. A komolyzenei koncerteket 2011 szeptemberében egy hónapra felfüggesztették a FUGÁ-nak is otthont adó épület lakóinak panaszai miatt.[7]

Az intézményben működő CentriFUGA-műhely mára Budapest egyik legmeghatározóbb kortárs zenei fórumává vált. 2014 októberében rendezték meg az "5 éves a FUGA" kiállítást, melyet Mónus János, a Budapesti Építészeti Kamara akkori elnöke nyitott meg.[8]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ FUGA Budapesti Építészeti Központ (magyar nyelven) (html). Építészfórum.hu, 2009. április 24. [2011. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  2. ↑ Új név az új budapesti építészeti központnak (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2008. május 14. [2013. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  3. ↑ Kiválasztották az új budapesti építészeti központ logóját (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2008. október 9. [2011. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  4. ↑ Vargha Mihály: Október elsején nyit a FUGA a Petőfi Sándor utcában (magyar nyelven) (html). Építészfórum.hu, 2009. szeptember 24. [2012. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  5. ↑ A hiánypótló FUGA (magyar nyelven). kultúra.hu, 2009. október 3. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  6. ↑ Művészetek hídja - Bridge of Arts (magyar nyelven) (html). Építészfórum.hu, 2009. szeptember 30. [2012. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  7. ↑ Sz. J.: „A legfontosabb, hogy nyoma marad annak: itt valami történt” (Nagy Bálint, a Fuga Budapesti Építészeti Központ programigazgatója) (magyar nyelven) (html). Café Momus, 2011. október 5. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  8. ↑ 5 éves a FUGA – Magyar Építőművészet // Hungarian Architecture (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  9. ↑ sz. n.: REITTER Ferenc-díj a FUGÁnak. FUGA (2015. október 22.) (Hozzáférés: 2018. január 26.) arch

Irodalom[szerkesztés]

  • Budapesti Építészeti Központ (magyar nyelven) (pdf). Építész Továbbképző. (Hozzáférés: 2012. január 3.)[halott link]
  • FUGA Budapesti Építészeti Központ (magyar nyelven) (html). Építészfórum.hu, 2009. április 24. [2011. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  • „Jó lenne jellegzetesen pesti, utca-közeli helyként megformálni.” Új kulturális központ épül a fővárosban. Emődi Kiss Tamás beszélgetése Nagy Bálinttal és Rév Andrással. Megjelent 2009. május 25-én a Budapesti Építész Kamara honlapján. [1] (letöltés ideje: 2012. január 3.)
  • Kovács Dániel: Kilátástalan helyzetben az építészeti központok (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. december 2. [2012. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=FUGA_Budapesti_Építészeti_Központ&oldid=26201907”