Fémhalogén lámpa
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A fémhalogén lámpák az 1960-as években a higanylámpák változataként fejlődtek ki. A higanylámpa gyenge színvisszaadását, különböző fémek pl. lantán hozzáadásával próbálták javítani, később különböző fémek sóit adták a lámpához lényeges változást érve el a lámpa tulajdonságaiban.
A higanylámpához hasonlóan fémgőzök gerjesztésével állítja elő a fényt egy kvarc vagy kerámia kisülőtestben. A kisülő test nagy nyomású argont, higanygőzt, és különböző fém-halogenideket tartalmaz. Ezek összetétele határozza meg a lámpa színképét. Jelentős különbség a nagynyomású nátriumlámpához képest a halogén körfolyamat. Mivel a fémek halogenidjeinek a gőznyomása nem ritkán több nagyságrenddel magasabb, mint magáé a fémé, a jelenség újabb fémek alkalmazását tette lehetővé, mint például In, Sc, Ho. Ezáltal több fém színképvonalaival is módosítható a lámpa színe.
A kisülő testet egy külső bura veszi körül, ami a hőszigetelésről, a mechanikai rögzítésről és az UV szűrésről gondoskodik. A külső burát néha bevonják, a diffúzabb fénykibocsátás érdekében.
A fémhalogén lámpák széles választékban kaphatóak lévén, hogy színük az összetétellel változtatható. Kaphatóak különböző színhőmérsékletű fehér színekben, jó illetve kiváló színvisszaadással, valamint színes épületdekorációs lámpák is. Fényhasznosításuk magas (65-115 lm/W), élettartamuk 6000-20000 óráig jellemző. A kvarc változatok élettartama során színük változik.
Előtétek [szerkesztés]
Más kisülőlámpákhoz hasonlóan külső előtétet és gyújtót igényelnek. A nagyobb teljesítményű típusoknál (>150W) zömében induktív ballasztot (áramkorlátozó elemet) használnak. Elektronikus ballasztok a kisebb teljesítményű típusoknál (20,35,70W) terjedtek el.Az elektronikus előtét szabályozza a lámpa felvett teljesítményét,a fényforrás színe,élettartama szempontjából is előnyös, de drágább,mint az induktív. Viszont gazdaságosabban lehet vele üzemeltetni a lámpát.
Indulás [szerkesztés]
Egy hideg fémhalogén lámpa indulásakor pár másodpercig egy lilás argon ív látható, amit felvált egy kékes fehér higany ív. Ahogyan az ív felhevíti a kisülő testet, a különböző adalékok különböző hőmérsékleteken párolognak be, ezért a lámpa színe erősen változik. 5-10 perc alatt a lámpa felmelegszik és eléri az üzemi fényáramát, és színét.
Más nagynyomású lámpákhoz hasonlóan tápfeszültség kimaradás esetén, az ív kialszik, de a nyomás magas marad. Ezért a lámpa nem képes újragyújtani kb. 5-10 percig. Egyes típusok ("hot restrike", illetve "instant restrike", vagy pedig úgynevezett D2 típusjelű) kialakítása lehetővé teszi nagyon magas gyújtó feszültségek alkalmazását, így a lámpák azonnal újragyújthatóak. Ezen tulajdonságot úgy érik el, hogy vagy a lámpa két végén van a két érintkező, vagy pedig Edison foglalatos lámpáknál a burán vezetik ki a másik elektródát a lámpából, és a foglalatban csak az egyik elektróda bevezetése található, emellett a foglalat mechanikai rögzítést is biztosít. Ritka esetben előfordulhat hogy egy lámpa mindkét táppontja egy végén van bekötve, de ez esetben különleges szigetelő gázt töltenek a bura és a kisülő cső közé, megakadályozva hogy a burán belül keletkezzen ív, de ez a változat meglehetősen drága!
