Színvisszaadás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A színvisszaadás alatt, valamely fényforrás sugárzásának azt a hatását értjük, hogy a fényével megvilágított tárgyak színe hogyan változik meg ahhoz képest, amikor ugyanezen tárgyakat valamely referencia sugárzóval világítjuk meg. A megállapodás szerinti referencia sugárzóval észlelt színhez képest tapasztalt színeltolódás mértéke a színvisszaadás.

A színvisszaadás a fényforrás spektrális eloszlásától, a megvilágított tárgyak spektrális reflexiójától és a szem színi áthangolódásának mértékétől függ. A színi áthangolódás alatt a szemnek azt a tulajdonságát értjük, hogy az akromatikus ingert a mindenkori megvilágítás színétől függően eltolva érzékeli. A rózsaszínes alkonyi fénnyel megvilágított meszelt falat fehérnek érzékeljük, jóllehet fizikai jellemzői alapján rózsaszínűnek kellene látnunk.

A színvisszaadási index, röviden 'CRI' (Color Rendering Index) vagy 'Ra', a fényforrás azon képességét méri, hogy különféle tárgyakat megvilágítva vele, mennyire képes azok színét visszaadni.

Ennek a nehezen számszerűsíthető értéknek mérési módszerét a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) szabványosította. Habár ez egy elfogadott, objektív index, nem minden fényforrás és beállítás esetén korrelál az színvisszaadásérzettel. Ezért ezt az adatot inkább csak tájékoztató jellegűnek tekintik.

A legjobb elérhető visszaadási értéket 100-nak definiálták, míg a leggyengébbet 0-nak. Például egy kisnyomású nátriumlámpa, aminek fénye monokromatikus a színvisszaadása közel 0. Ezzel szemben egy izzólámpának, aminek a spektruma lényegében a feketetest-sugárzás közel 100.

A CRI számításának módszere a kérdéses és egy tökéletesnek tekintett fényforrás összehasonlításán alapul. A tökéletes fényforrás egy a vizsgált fényforrással megegyező színhőmérsékletű feketetest-sugárzó, illetve 5000K-nél magasabb színhőmérsékletű fényforrásoknál szimulált napfény. Mindkét fényforrással megvilágítanak 8 (speciális fényforrásoknál 14) szabványos színmintát.

A nyolc mintát 1964-es W*U*V* színtérben ábrázolják, így kapnak 8 [W_i,U_i,V_i] a vizsgált fényforrásra és 8 darab [W_{i0},U_{i0},V_{i0}] számhármast a referencia fényforrásra, ahol i a minta száma. Ebből meghatározzák az egyes vizsgált minták eltérését a referencia mintákétól, :\Delta E_i=\sqrt{(U_i-U_{i0})^2+(V_i-V_{i0})^2+(W_i-W_{i0})^2}\,

majd az egyes minták színvisszaadási indexét (R_i)

R_i=100-4,6\Delta E_i\,

A 4,6-os szorzót úgy választották meg, hogy melegfehér tallium lámpa 50-es átlagot adjon. Megjegyzendő, hogy egyes fényforrások, bizonyos mintákon negatív színvisszaadást produkálhatnak.

Végül az egyedi indexeket átlagolják.

R_a=\frac{1}{8}\sum_{i=1}^8 R_i

Színvisszaadás index besorolása

Kategória Ra Színlátás Példák
1 A >90 kiváló Izzólámpák, többsávos fénycsövek
1 B 80...90 kiváló Fémhalogénlámpák ritkaföldfém adalékkal
2 A 70...80 De luxe fénycsövek, fémhalogénlámpák
2 B 60...70 Deluxe fénycsövek, fémhalogén lámpák
3 40...60 közepes Higanylámpák
4 <40 gyenge Nagynyomású nátriumlámpák

A színvisszaadás jelenlegi értékelési módszerének javítása várható a következő szempontok alapján: Törekednek arra, hogy a referenciasugárzók számát csökkentsék, esetleg színhőmérséklet tartományonként egy-egy referenciasugárzóra. Ennek feltétele olyan színi áthangolódási formula bevezetése, amely viszonylag nagy színkülönbségek esetében is érvényes. A fényforrások alkalmazásánál általában elegendő az adott feladatra előírt kategória szerint kiválasztani a megfelelő színvisszaadású és hatásfokú típust. Speciális feladatok esetében egyes fontos egyedi színvisszaadási indexek értékét különös figyelemmel kell kísérni - pl. kórházvilágításnál az emberi bőr színének helyes megítélése alapvető fontosságú.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • CIE Publication 13.3. Method of measuring & specifying colour rendering properties of light sources. CIE,1995.

Külso hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]