Féloldali hallásvesztés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A féloldali hallásvesztés vagy féloldali siketség a csak az egyik fület érintő halláskárosodás. Habár hivatalosan nem számít fogyatékosságnak, de megnehezíti az irányhallást, a sérült oldalról hallott beszéd megértését, és zajos környezetben az akárhonnan jövő beszéd megértésében nehézséget okozhat.[1][2] Csendes környezetben majdnem olyan jól hallhat az érintett, mintha a másik füle is jól működne.[1]

Okozhatja fizikai sérülés, akusztikus neuróma, kanyaró, mumpsz, labirintitis, fejlődési rendellenesség, Ménière-betegség, agyhártyagyulladás vagy mastoiditis.

Egy 1998-ban az Amerikai Egyesült Államokban végzett vizsgálat szerint ezer iskoláskorú gyerek közül 6-12-nek volt valamekkora féloldali hallásvesztése, és közülük 0-5 féloldali siket volt. A becslések szerint 391 000 iskoláskorú gyermeknek volt féloldali halláscsökkenése.[3]

Féloldali siketség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Féloldali siketség az a féloldali hallásvesztés, amelynek mértéke eléri a siketség határát, tehát a 90 dB-t. Az érintett ekkor tényleg csak az egyik fülével hall.

Habár nem ismerik el fogyatékosságként, a kutatások kimutatták, hogy háttérzajban különösen nehéz így megérteni a beszédet. Ugyanolyan erősségű háttérzajban a féloldali siketek a beszélgetésnek csak nagyjából a harmadát, 30-35% -át tudták megérteni.[4] Több erőfeszítésbe kerül nekik a kommunikáció.[5] Ha nem tudják kompenzálni hátrányukat helyezkedéssel vagy szájról olvasással, akkor nehezen követik a csoportos beszélgetéseket, és a dinamikus odafigyelést igénylő helyzeteket is nehezebben követik.[6]

Ez az állapot azzal is megnehezíti a hallást, hogy rontja a hang forrásának térbeli meghatározásának lehetőségét akár az irányról, akár a távolságról volt szó. Egy Speech, Spatial and Qualities of Hearing Scale (SSQ)-t használó felmérésben még a kétoldali nagyothallóknál is rosszabbul szerepeltek a féloldali siketek.

Következményei lehetnek:

  • Ingerlékenység
  • Stressz
  • Gyakori fejfájás
  • Elszigeteltség
  • Nyugtalanság még csendes környezetben is
  • Nehézség annak meghatározásában, honnan jön a hang
  • Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar téves diagnózisa
  • Mások személyes terének és hangulatának figyelmen kívül hagyása
  • A hangmélység hiánya: a háttérzajokat az agy félreértelmezi, így különösen zavaróvá válnak. Hasonlít ahhoz, mintha zajos környezetben hallgatnánk mono tévét, vagy telefonon beszélgetnénk valakivel, aki zajos környezetben van.
  • Képtelenség a háttérzajok kiszűrésére, vagy szelektíven követni egy hangot.
  • Idegi eredetű hallásvesztés esetén fülzúgás, aminek magassága és hangereje fáradtság vagy stressz hatására megemelkedhet. Ez tovább nehezíti a beszédértést és rontja a beilleszkedés esélyeit.

Mindezek ellenére a féloldali siketséget nem ismerik el hallássérülésnek.

Kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idegrendszer alkalmazkodása nem segít a féloldali hallásvesztésen.[2] A hagyományos módszerek: helyezkedés, szájról olvasás mellett gyártanak hallókészülékeket speciálisan a féloldali hallásvesztés kisegítésére.

A Contralateral Routing of Signals (CROS) hallókészülékek a sérült fülbe érkező hangokat az ép fülbe vezetik. Több különböző típusuk van:

  • A hagyományos CROS tartalmaz egy mikrofont a sérült fülnél és egy erősítőt az ép fülnél. A kettőt vagy dróttal kötik össze hátul, vagy drót nélküli kommunikációval kapcsolják össze. Néha szemüvegbe építik. A kétoldali hallókészülékekhez hasonlóan néz ki.
  • A CIC csontvezetéses CROS egy, a fülcsatornába (CIC) épített csontvezetéses hallókészülék. A rossz fülbe mélyére egy hagyományos légvezetéses hallókészüléket ültetnek. A jó fül a fülcsatorna csontos falának és a középfülnek a rezgését veszi át. A hangokat ide a csontvezetés közvetíti.
  • BAHA csontvezetéses CROS Bone Anchored Hearing Aid (BAHA): sebészeti úton beültetett talapzat, ami csontvezetéssel közvetíti a hangot a jó fülbe, és a jó fül csigáját ingerli.
  • Szájon keresztüli csontvezetés, ami a fogakon át vezeti a hangot. Az egyik komponens egy hagyományos fül mögötti hallókészülék, ami vezeték nélkül kapcsolódik a szájban hordott, fogszabályzóra emlékeztető másik komponenshez.

[7]

2012-ben csak egy kis méretű összehasonlító vizsgálat eredménye volt ismert.

A BAHA rendszerek vizsgálata azt mutatta ki, hogy erősen függnek az alany csontvezetésétől.[8] Egy másik vizsgálat szerint az irányhallás nem javult, de a fej árnyékoló hatása csökkent.[9]

Következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományosan úgy tekintették, hogy a féloldali halláscsökkenés nem okoz komolyabb problémát, és nem számít fogyatékosságnak sem. Azonban a kutatások kimutatták, hogy a féloldali halláscsökkenéses iskolás gyerekek rosszabbul tanulnak, és gyakoribb köztük a viselkedési zavar.

A sztereo zenehallgatáskor csak az egyik csatornát tudják kihasználni, így a zene fele elvész. Vagy csak a magas, vagy csak a mély hangokat tudják hallani, de együtt soha, vagy csak a hangszerek egy részét hallhatják. Ezen segítenek azok a fülhallgatók, amelyek kapcsolgathatók a mono és a sztereo üzemmód között. Ilyen például az Apple iPhone-ja.[10]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Sargent EW, Herrmann B, Hollenbeak CS, Bankaitis AE (2001. July). „The minimum speech test battery in profound unilateral hearing loss”. Otol. Neurotol. 22 (4), 480–6. o. PMID 11449104.  
  2. ^ a b Welsh LW, Welsh JJ, Rosen LF, Dragonette JE (2004. December). „Functional impairments due to unilateral deafness”. Ann. Otol. Rhinol. Laryngol. 113 (12), 987–93. o. PMID 15633902.  
  3. Lee DJ, Gómez-Marín O, Lee HM (1998. August). „Prevalence of unilateral hearing loss in children: the National Health and Nutrition Examination Survey II and the Hispanic Health and Nutrition Examination Survey”. Ear Hear 19 (4), 329–32. o. PMID 9728728.  
  4. Christensen L, Richter GT, Dornhoffer JL (2010. Feb). „Update on bone-anchored hearing aids in pediatric patients with profound unilateral sensorineural hearing loss”. Archives of otolaryngology - head & neck surgery 136 (2), 175–7. o.  
  5. Bess FH, Tharpe AM (1986. February). „An introduction to unilateral sensorineural hearing loss in children”. Ear Hear 7 (1), 3–13. o. PMID 3512353.  
  6. Noble W, Gatehouse S (2004.). „Interaural asymmetry of hearing loss, Speech, Spatial and Qualities of Hearing Scale (SSQ) disabilities, and handicap”. International journal of audiology 43 (2), 100–14. o. PMID 15035562.  
  7. doi:10.1055/s-0030-1268037
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  8. Stenfelt S (2005. March). „Bilateral fitting of BAHAs and BAHA fitted in unilateral deaf persons: acoustical aspects”. Int J Audiol 44 (3), 178–89. o. PMID 15916119.  
  9. Hol MK, Bosman AJ, Snik AF, Mylanus EA, Cremers CW (2005. September). „Bone-anchored hearing aids in unilateral inner ear deafness: an evaluation of audiometric and patient outcome measurements”. Otol. Neurotol. 26 (5), 999–1006. o. PMID 16151349.  
  10. http://www.apple.com/accessibility/iphone/hearing.html

Külső linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]