Evolvens
Egy görbe evolvense egy sima görbe, melyet úgy kapunk, hogy a görbére felcsévélünk egy fonalat, majd mindig feszesen tartva lecsévéljük róla. Végpontjának pályája a görbe evolvensét írja le. Az evolvens olyan ruletta, amelynél a legördülő elem egyenes, melynek egy adott pontja generálja az evolvenst.
Analitikailag: ha a
függvény a görbe természetes parametrikus alakja (vagyis
minden s-re), akkor
az evolvens parametrikus alakja:
Egy parametrikus egyenleteivel definiált görbe evolvensének egyenletei:
![X[x,y]=x-\frac{x'\int_a^t \sqrt { x'^2 + y'^2 }\, dt}{\sqrt { x'^2 + y'^2 }}](http://upload.wikimedia.org/math/5/0/c/50c28b1f60a9fad0c7a43dd62c931a1f.png)
![Y[x,y]=y-\frac{y'\int_a^t \sqrt { x'^2 + y'^2 }\, dt}{\sqrt { x'^2 + y'^2 }}](http://upload.wikimedia.org/math/2/e/d/2ed0da6a13e5d3743ee25347536281f3.png)
Tartalomjegyzék |
Példák [szerkesztés]
Körevolvens [szerkesztés]
A kör evolvense egy spirális görbe. Derékszögű koordináta-rendszerben a görbe egyenletrendszere:
Ahol t a szög és a a kör sugara.
A körevolvens ívhossza:
A görbületi kör sugara:
Az APO szektor területe:
Az x tengelyt a görbe az
abszcisszánál metszi, ahol
a
egyenlet gyöke.[1]
A körevolvensnek nagy jelentősége van a fogaskerekes hajtóműveknél: a jelenleg gyártott fogaskerekek túlnyomó részénél evolvens fogazatot használnak. A fogaskerék geometriai számításainál az alábbi egyenleteket használják:
ahol az egyes jelölések az ábra szerintiek. Itt ra az alapkör sugara, α a lefejtőszög, inv α pedig az evolvensszög.[2]
Láncgörbe evolvense [szerkesztés]
A láncgörbe csúcspontjából kiinduló evolvense egy traktrix. Derékszögű koordinátákkal kifejezve a görbe egyenlete:
ahol t a szög, sech pedig a szekánshiperbolikus (1/cosh(x)) függvény.
Deriváltja:
Mivel
írhatjuk, hogy
és
behelyettesítve
kifejezést: 
Ciklois evolvense [szerkesztés]
A ciklois egyik evolvense egy kongruens ciklois. Derékszögű koordinátákat alkalmazva a görbe egyenletrendszere:
ahol t a szög és a sugár.
Evolúta [szerkesztés]
Egy síkgörbe görbületi középpontjainak mértani helyét a görbe evolútájának nevezik. Ez egyben a görbe normálisainak burkológörbéje is. Ha a
görbe a
görbének evolútája, akkor
a
görbének evolvense. Adott evolútához végtelen sok görbéből álló evolvenssereg tartozik, ezek a lefejtő fonál eredeti hosszában különböznek egymástól.[3] Adott alapkörhöz tartozó körevolvensek egybevágóak.
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- ↑ Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- ↑ Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 3. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- ↑ J. N. Bronstein – K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 1053091














