Evander Holyfield

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Evander Holyfield
Született1962. október 19. (61 éves)[1][2][3]
Atmore (Alabama)
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
IskoláiSouth Atlanta High School
KitüntetéseiEllis Island Medal of Honor
Magassága189 cm
Testtömege102 kg
A Wikimédia Commons tartalmaz Evander Holyfield témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Evander Holyfield (Atmore (Alabama), 1962. október 19. –) amerikai profi ökölvívó, aki 1984 és 2011 között versenyzett. Az 1980-as évek végén cirkálósúlyban, az 1990-es évek elején pedig nehézsúlyban lett vitathatatlan bajnok, és ő az egyetlen bokszoló a történelemben, aki a három öves időszakban két súlycsoportban is vitathatatlan bajnoki címet szerzett. A "The Real Deal" becenévre hallgató Holyfield az egyetlen négyszeres nehézsúlyú világbajnok, aki 1990 és 1992 között a WBA, a WBC és az IBF egyesített bajnoki címét, 1993 és 1994 között a WBA és az IBF címét, 1996 és 1999 között pedig egy harmadik alkalommal a WBA címét is magáénak tudhatta; az IBF címét harmadszor 1997 és 1999 között, a WBA címét pedig negyedszer 2000 és 2001 között.

Holyfield amatőrként képviselte az Egyesült Államokat az 1984-es nyári olimpián, ahol bronzérmet nyert a félnehézsúlyban. 21 évesen vált profivá, 1985-ben cirkálósúlyba lépett, és a következő évben megnyerte első világbajnoki címét, amikor Dwight Muhammad Qawit legyőzte a WBA címért. Holyfield ezután legyőzte Ricky Parkeyt és Carlos de Leónt, és megnyerte a WBC és az IBF bajnoki címét, így ő lett a cirkálósúly vitathatatlan bajnoka. 1988-ban nehézsúlyba került, majd 1990-ben legyőzte Buster Douglast, és megszerezte az egységessé vált WBA, WBC és IBF nehézsúlyú bajnoki címeket, valamint a vitathatatlan nehézsúlyú bajnoki címet.

Háromszor sikeresen megvédte címét, győzelmet aratva a korábbi bajnokok, George Foreman és Larry Holmes felett, mielőtt 1992-ben megszerezte első vereségét Riddick Bowe ellen. Egy évvel később egy visszavágón visszaszerezte a címet, és legyőzte Bowe-t a WBA és az IBF címekért. Holyfield később, 1994-ben Michael Moorer ellen elveszítette ezeket a címeket.

Élete[szerkesztés]

Holyfield 1962. október 19-én született az alabamai Atmore-ban. A kilenc gyermek közül a legkisebb Holyfield sokkal fiatalabb volt, mint a többi testvére, emellett más apától született.[4] Holyfield családja később a Georgia állambéli Atlantába költözött, ahol a bűnözés sújtotta Bowen Homes Housing Projectsben nevelkedett. Hétévesen kezdett el bokszolni, és megnyerte a Boys Club bokszversenyét.[5] 13 évesen részt vehetett első ifjúsági olimpiáján. 15 éves korára délkeleti regionális bajnok lett, megnyerte a versenyt és a legjobb bokszolónak járó díjat. 1984-re 160 győzelem és 14 vereség volt a mérlege, ebből 76 kiütéssel.

Holyfield "későn érő" fizikummal rendelkezik: amikor 1980-ban elvégezte a Fulton High School-t, mindössze 1,73 m magas volt, és csak 67 kg-ot nyomott.[4][6] 21 éves korára 1,83 méterre (1,83 m) nőtt és 81 kilogramm (178 fontot) volt a súlya.[4] A húszas évei elején további 2+1⁄2 hüvelyket (6,4 cm) nőtt, és végül elérte felnőttként az 1,89 m-es magasságot.

20 évesen Holyfield képviselte az Egyesült Államokat az 1983-as Pánamerikai Játékokon a venezuelai Caracasban, ahol ezüstérmet nyert, miután kikapott a kubai világbajnok Pablo Romerótól. A következő évben nemzeti aranykesztyűs bajnok lett, és bronzérmet nyert az 1984-es nyári olimpiai játékokon a kaliforniai Los Angelesben, miután az új-zélandi Kevin Barry elleni elődöntő második menetében vitatott kizárást kapott.[7][8][9]

Bemutató mérkőzés[szerkesztés]

2021. április 16-án bejelentették, hogy Holyfield 2021. június 5-én visszatér a ringbe, hogy a Teófimo López vs. George Kambosos Jr. előmérkőzés előestéjén egy bemutató mérkőzésen megmérkőzzön Kevin McBride-dal (aki leginkább a korábbi vitathatatlan nehézsúlyú bajnok Mike Tyson legyőzéséről ismert).[10] Miután azonban a López vs. Kambosos mérkőzést többször is elhalasztották, a McBride elleni mérkőzés végül nem jött létre, ami Holyfieldet arra ösztönözte, hogy bírósági eljárást kezdeményezzen Triller ellen.[11]

2021. szeptember 3-án bejelentették, hogy Oscar De La Hoya, aki a tervek szerint szeptember 11-én a Vitor Belfort elleni Triller PPV (pay-per-view) show főszereplője lett volna, koronavírussal kórházba kerül, és Holyfield ugrott be De La Hoya helyett.[12] Az eseményre eredetileg Kaliforniában került volna sor, azonban a Kaliforniai Állami Atlétikai Bizottság elutasította, hogy Holyfield mérkőzését bármilyen formában engedélyezzék. A mérkőzést később Floridában rendezték meg, miután a Florida Állami Atlétikai Bizottság beleegyezett, hogy a mérkőzés bemutató mérkőzésként kerüljön megrendezésre. Holyfield az első menetben technikai KO-val veszített.[13][14][15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b c "Evander Holyfield and Bert Marcus", March 16, 2015 Archiválva 2015. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  5. ↑ Evander Holyfield Heart of Champion: Why Evander Holyfield Refuses to Retire. rollingout, 2008. november 27. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  6. ↑ Boxing champ Evander Holyfield brings a message of inspiration to Muskegon High School. M Live , 2010. október 21. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  7. ↑ „Holyfield Disqualified for Punch”, 1984. augusztus 10. 
  8. ↑ „Calm Amid Controversy and Dignified in Victory”, 1985. augusztus 9. 
  9. ↑ Putnam, Pat. Meeting the Gold Standard [archivált változat] (1986. július 21.). Hozzáférés ideje: 2022. március 28. [archiválás ideje: 2012. december 3.] 
  10. ↑ Holland, Jesse: Evander Holyfield vs Kevin McBride boxing match official for Triller PPV on June 5 (angol nyelven). MMAmania.com , 2021. április 16. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  11. ↑ Holyfield files arbitration demand against Triller; McBride also disgusted (angol nyelven). World Boxing News , 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
  12. ↑ De La Hoya tests positive; Belfort-Holyfield on tap (angol nyelven). ESPN.com , 2021. szeptember 3. (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
  13. ↑ Kershaw, Tom. „Evander Holyfield stopped in first round of sad spectacle”, 2021. szeptember 12. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.) 
  14. ↑ Idec, Keith: Vitor Belfort Stops Evander Holyfield in First Round. Boxing Scene , 2021. szeptember 11. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
  15. ↑ Lunn, Tom: Holyfield v Belfort LIVE: UK start time, live stream, undercard and how to watch. talkSPORT , 2021. szeptember 11. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Evander_Holyfield&oldid=27090341”