Elizabeth Hartman
| Elizabeth Hartman | |
.jpg) | |
| Született | 1943. december 23.[1][2][3] Youngstown |
| Elhunyt | 1987. június 10. (43 évesen)[1][4][2][3] Pittsburgh |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | Gill Dennis (1968–1984) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka | lezuhanás |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1964–1982 |
| Díjai | |
| Golden Globe-díjak | |
| Az év színésznő felfedezettje Fekete-fehér (1966) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elizabeth Hartman témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mary Elizabeth Hartman (Youngstown, Ohio, 1943. december 23. – Pittsburgh, Pennsylvania, 1987. június 10.) Golden Globe-díjas amerikai színésznő.
Rövid karrierje alatt sikeres volt színészként, míg betegsége meg nem akadályozta a munkájában. Leghíresebb szerepei a Fekete-fehér és a Te már nagy kisfiú vagy című produkciókban láthatók.
Élete és pályafutása[szerkesztés]
Mary Elizabeth Hartman néven született az ohiói Youngstown városában 1943-ban. Szülei Claire és B.C. Hartman, két testvére volt Janet és William.[5] Hartman 1961-ben végzett a Boardman High Schoolon, ahol kiemelkedő tehetségnek számított a drámaórákon: az iskolában díjat nyert legjobb női főszereplőként az Üvegfigurák című színdarabban.[5] Fiatalon többször színpadra lépett a Youngstown Playhouse-ban, mint a Clearing in the Woods és A mi kis városunk című művekben.[5] Hartman Pittsburghban járt egyetemre a Carnegie Mellonba, ahol későbbbi férjével, Gill Dennisszel is megismerkedett. Játszott a Cleveland Playhouse-ban is a The Madwoman of Chaillot és a Buszmegálló szereplőjeként is.[5] Hartmant buzdították arra, hogy próbáljon szerencsét New Yorkban, 1964-ben pedig több meghallgatás után megkapta első szerepét egy színdarabban (Everybody Out, the Castle is Sinking), ami nem aratott sikert, de filmproducerek figyelmét felkeltette vele.[5][6]
A Metro-Goldwyn-Mayer hívta be meghallgatásra, és még abban az évben szerepet kapott a Fekete-fehér című filmben Sidney Poitier és Shelley Winters mellett. Hartmant a kritikusok elismerően magasztalták, alakítását Oscar-díjra jelölték. 1966-ban ő számított a legfiatalabb jelöltnek az Oscar történetében (22 évesen), és bezsebelt egy Golden Globe-díjat.[5] Rekordját 1975-ben törte meg Isabelle Adjani francia színésznő, akit húszévesen jelöltek a kategóriában. Hartman a film után Mercedes McCambridge mellett lépett fel a színpadra Pittsburghban, megismételve szerepét az Üvegfigurákban.
Hartman következő filmjében egy feleséget játszott Candice Bergen és Joan Hackett mellett a The Group-ban. Ezt követte a The Fixer Alan Batesszel, majd Francis Ford Coppola filmjében volt látható Geraldine Page és Julie Harris társaságában a Te már nagy kisfiú vagy című produkcióban. Habár a kritika továbbra is méltatta alakítását, karrierje megakadt. 1973-ban a Walking Tall című filmje kasszasiker volt, de már egészségügyi problémákkal küzdött.
Utolsó filmje 1982-ben volt, ahol A NIMH titka című animációs filmben kölcsönözte a hangját Mrs Brisby-nek, az egérnek.
Betegsége és halála[szerkesztés]
Hartman mentális egészsége a hetvenes évekre megrendült, egyre erősebb depresszióban szenvedett.[5] Eleinte nem találta megfelelőnek a szerepeket, amiket ajánlottak neki, nem akart egy kategóriában bent ragadni.[6] Elutasította a Bob és Carol és Ted és Alice című filmben felkínált szerepet, amit végül Dyan Cannon kapott meg.[6] Később pénzügyi problémák miatt kénytelen volt válogatásra járni, amit nem szeretett. Megviselte, mikor vagy nem talált magának, vagy nem adták neki a szerepeket.[6]
Házassága zátonyra futott, Hartmant férje hazavitte nővéréhez, onnan intézménybe került kezelésre. Paranoiás volt, képtelen volt aludni és beszélni.[6] Férje, Dennis öt év különélés után elvált tőle, Hartman édesanyja, és nővére, Janet gondozásában maradt.[6]
1981-ben ismét a színházban játszhatott, a Morning's at Seven című darabban, de nővére, Janet felügyelete mellett. A show-t nem tudta befejezni, de tovább kereste a lehetőségeket, azonban csalódnia kellett. Utolsó éveiben felhagyott a színészettel, és egy pittsburghi múzeumban dolgozott, mellette kezelésekre járt.[5][6]
1987-ben egy reggelen Hartman felhívta a pszichiáterét, hogy levertnek érzi magát. Később még aznap öngyilkos lett, kiugrott az ablakából az ötödik emeletről. A barátnőjévé vált színésznő, Geraldine Page, aki továbbra is támogatta és beszélgetett vele, szívrohamot kapott, és három nappal később ő is elhunyt.[5][6]
Filmográfia[szerkesztés]
Broadway-színdarabok[7][szerkesztés]
- 1969: A mi kis városunk
Filmek[szerkesztés]
| Év | Cím | Szerep | Magyar hang[8] |
|---|---|---|---|
| 1965 | A Patch of Blue | Selina D'Arcy | |
| 1966 | The Group | Priss | |
| Te már nagy kisfiú vagy (You're a Big Boy Now) |
Barbara Darling | n.a | |
| 1967 | The Strange Case of Dr. Jekyll and Mr. Hyde | Emily | |
| 1968 | The Fixer | Zinaida | |
| 1971 | A tizedes háreme (The Beguiled) |
Edwina | Zsigmond Tamara |
| 1972 | In Pursuit of Treasure | ? | |
| 1973 | Walking Tall | Pauline | |
| Intermission | feleség | ||
| 1980 | Willow B: Women in Prison | Helen | |
| 1981 | Telihold gimi (Full Moon High) |
Miss Montgomery | Antal Olga |
| 1982 | A NIMH titka (The Secret of N-I-M-H) |
Cini-Cininé hangja (Mrs Brisby) |
1. magyar változat: Földessy Margit |
| Mrs Brisby hangja | 2. magyar változat: Major Melinda | ||
| Brisbyné hangja | 3. magyar változat: Kovács Nóra |
Televíziós sorozatok[szerkesztés]
| Év | Cím | Szerep (zárójelben az évad (S) és/vagy az epizód (E) száma) |
|---|---|---|
| 1971 | Night Gallery | Judith Trimm (S2E10) |
| 1973 | The Wide World of Mystery | Camilla (S1E09) |
| Love, American Style | Wilma More (S5E09) | |
| 1975 | Doctors' Hospital | Bobbie Marks (S1E01) |
Fontosabb díjak és jelölések[szerkesztés]
| Év | Cím | Díj | Eredmény |
|---|---|---|---|
| 1966 | Fekete-fehér | Golden Globe-díj a legjobb női főszereplőnek – filmdráma | Jelölve |
| Golden Globe-díj az év színésznő felfedezettjének | Elnyerte | ||
| Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek | Jelölve | ||
| 1967 | Te már nagy kisfiú vagy | Golden Globe-díj a legjobb női főszereplőnek – filmmusical vagy vígjáték | Jelölve |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b c d e f g h i PeoplePill
- ↑ a b c d e f g h Konte, LA Times
- ↑ ibdb.com
- ↑ iszdb.hu
Források[szerkesztés]
- Internetes Szinkron Adatbázis (magyar nyelven). iszdb.hu. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
- Hartman az IBDb adatbázisán (angol nyelven). Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
- Hartman a PeoplePill weboldalán (angol nyelven). peoplepill.com. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
- The Short Life of Elizabeth Hartman : Instant Stardom in ‘Patch of Blue,’ Then Unemployment, Then Suicide (angol nyelven). Sandra Hansen Konte, Los Angeles Times, 1987. november 22. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
További információk[szerkesztés]
- Elizabeth Hartman a PORT.hu-n (magyarul)
- Elizabeth Hartman az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Elizabeth Hartman a Rotten Tomatoeson (angolul)
