Edvi Illés Ödön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edvi Illés Ödön
Született1877. március 23.
Tolmács
Elhunyt1946. június 5. (69 évesen)
Budapest
Foglalkozása
  • festőművész
  • tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Edvi Illés Ödön témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Edvi Illés Ödön (Tolmács, 1877. március 23.Budapest, 1946. június 5.)[1] székesfővárosi ipariskolai tanár, festőművész, a tudósportrék festője.

Élete[szerkesztés]

Edvi Illés Ödön (1877-1946): Atilla nagykirály meggyilkolása

Edvi Illés Ödön 1877. március 23-án született a Nógrád megyei Tolmácson Edvi Illés Ödön és Veres Etelka fiaként. Középiskolái befejezése után a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem matematika–fizika szakára iratkozott be, majd 1896-ban, 19 évesen az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézethez került, ahol előbb tiszteletbeli, 1899. március 1-től öt hónapig mint fizetett kalkulátor dolgozott az intézetnél. Ekkor megjelent néhány cikke az Időjárás című folyóiratban és egy német nyelvű tanulmánya (Hol van a 0 fokú izoderma) az Időjárás után német nyelven a Meteorologische Zeitschriftben is, míg a teodolit alkalmazása nélkül végezhető felhőmagasság-mérésről készült cikke máig érdekes lehet a légköri jelenségekkel foglalkozó amatőrök számára (Időjárás, 2. évfolyam, 1898).

Alig volt 22 éves, amikor váratlanul hátat fordított a meteorológiának. A festészet felé fordult, Münchenben, Párizsban lett festőművész-növendék.

Külföldi tanulmányaiból hazatérve hamarosan ismert művésszé vált, több kiállításon is részt vett, Téli táj című festményét pedig a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg.

Az első világháború után főként tájképeket festett, elismert festő volt. Alkotásainak jellemzői a lágy, összemosódó pasztellszínek voltak. A Meteorológiai Intézet megrendelésére ez idő tájt készítette el első portréképét is Konkoly Thege Miklósról, az intézet igazgatójáról, majd Steiner Lajosról, Róna Zsigmondról, Fraunhoffer Lajosról és Réthy Antalról is készített portrét, melyek az intézet tanácstermét díszítették. A festmények közül az első kettő a háború alatt súlyosan megsérült, egy pedig meg is semmisült.

Edvi Illés Ödön a második világháború befejezése után nem sokkal, 1946. június 5-én halt meg Budapesten. Tolmácson a családi sírboltban van eltemetve.[2] Felesége Szunerics Anna volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1433/1946. folyószáma alatt.
  2. https://www.findagrave.com/memorial/116036343

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Edvi Illés családfa
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.