Eduard Mörike

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eduard Mörike
Eduard Mörike.jpg
Élete
Született 1804. szeptember 8.
Ludwigsburg
Elhunyt 1875. június 4. (70 évesen)
Stuttgart
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza

Eduard Friedrich Mörike (Ludwigsburg, 1804. szeptember 8.Stuttgart, 1875. június 4.) német költő, író, fordító, az ókori görög és latin elégia kiváló ismerője. Evangélikus lelkész is volt egyben, de egész életében viaskodott önmagával "hivatását" illetően.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mörike apja Karl Friedrich Mörike orvos volt, anyja egy lelkész lánya Charlotte Dorothea szül. Bayer, a házaspár hetedik gyermeke volt, összesen tizenkét testvére volt. Miután apja 1817-ben elhalálozott, nagybátyjához, Eberhard Friedrich Georgiihoz került Stuttgartba, aki unokaöccse számára lelki hivatást szánt.

Mörike egy évig járt egy stuttgarti gimnáziumba, majd 1818-tól az evangélikus urachi szemináriumba, majd egy humanista gimnáziumba a tübingeni kolostorba 1822 és 1826 között. Bár iskolai teljesítménye csak közepes volt, az urachi szeminárium mégis felvette őt, ott ismerkedett meg az ókori klasszikusokkal. Ez az élmény meghatározó maradt élete során, úgymint azok a szintén életre szóló barátságok, amiket itt kötött.

1823 találkozott Mörike egy ludwigsburgi fogadóban az ott kiszolgáló Maria Meyerrel (1802–1865). Maria szépsége állítólag mesés volt, Mörike viharosan beleszeretett a titokzatos szépségbe, de nővére ezen annyira fel volt háborodva, hogy Mörike megszakította a kapcsolatot vele és 1823 év végére a levelezés is abbamaradt. A lány javaslatot tett egy újabb nyári találkozásra, de erre Mörike nem is válszolt. Ezen fájdalmas tapasztalatnak köszönheti az utókor a Peregrina-versciklust.

Közepes szemináriumi vizsgáját nyolv évig tartó vikáriusi időszak következett, amelyet Mörike a poklok poklaként élt meg. Folyamatosan áthelyezték; 1826 Oberboihingen, Möhringen; 1827 Köngen; 1829 Pflummern, Plattenhardt (itt eljegyezte Luise Raut, az elhalálozott lelkész lányát, 1833-ban feloldották), Owen; 1831 Eltingen; 1832 Ochsenwang, 1833 Weilheim an der Teck, újra Owen, Ötlingen. Lelkipásztori tevékenységét 1827 decemberétől 1829 februárjáig szüneteltette, egészségügyi okokból szabadságra ment, amelynek részben oka lehetett Luise nővére halála. Hosszú szabadságának másik oka, hogy nagyon elégedetlen volt életével és kételkedett az egyházi élepályájában.

Sokkal szivesebben foglalkozott volna kizárólag költészettel, de nem merte megkockáztatni, hogy mint annak idején Hölderlin, kizárólag az írásból próbáljon meg megélni. A Friedrich Gottlob Franckhkal kötött szerződését, amelyben kötelezte volna magát annak kiadványába, a „Damen-Zeitung“ (Hölgy Újságba) írandó értekezésekre, az évi 600 guldenes honorárium ellenére felbontotta.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Reiner Strunk: Eduard Mörike. Pfarrer und Poet. Calwer, Stuttgart 2004, ISBN 978-3-7668-3876-6
  • Udo Quak: Reines Gold der Phantasie. Eine Biographie. Aufbau, Berlin 2004 ISBN 978-3-7466-2064-0
  • Mathias Mayer: Mörike und Peregrina. Geheimnis einer Liebe. Beck, München 2004 ISBN 3-406-51657-2
  • Eduard Mörike: Du bist Orplid, mein Land! Das ferne leuchtet. Gedichte, Prosa, Briefe Hg. & Nachwort Bernhard Zeller. Insel, Frankfurt & Leipzig 2004 ISBN 3-458-17224-6
  • Eduard Mörike: Eine phantastische Sudelei. Ausgewählte Zeichnungen. Hg. Alexander Reck. Betulius, Stuttgart 2004
  • Helmut Braun, Rudolf Schwan, Werner Uhlmann: Zu Cleversulzbach im Unterland. Eduard Mörikes Zeit in Cleversulzbach. Betulius, Stuttgart 2004
  • Armin Gebhardt: Schwäbischer Dichterkreis. Uhland, Kerner, Schwab, Hauff, Mörike. Tectum, Marburg 2004 ISBN 3-8288-8687-6
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Eduard Mörike témában.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Eduard Mörike témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard Mörike témájú médiaállományokat.