ESRO–1B

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 14., 09:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
ESRO–1B
Típusresearch satellite
Indítás dátuma1969. október 1.
Indítás helyeVandenberg légitámaszpont, 5. indítóállás
HordozórakétaScout B

COSPAR azonosító1969-083A
SCN04114
SablonWikidataSegítség

ESRO–1B (BOREAS) technológia műhold.

Küldetés

Európai Űrkutatási Szervezet (ESRO) (European Space Research Organisation) több tudományos műholdat épített, amelyeket amerikai hordozórakétákkal juttattak pályára.

Feladata, pályasíkjából adatokat szolgáltatni az északi-fény jelenségének vizsgálatával.

Jellemzői

Az ESRO megbízásából építette a Laboratoire Central de Telecommunications, üzemeltette az ESRO.

Megnevezései: ESRO–1B; ESRO–1B (European Space Research Organization); Boreas; Borealis; COSPAR: 1969-083A. Kódszáma: 4114.

1969. október 1-jén a Vandenberg légitámaszpontról, az SLC–5 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Scout–B (S172C) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája 92 perces, 86 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 291 kilométer, az apogeuma 389 kilométer volt.

A hordozórakéta 4. fokozata technikai okok miatt nem tudta az eredeti pályába emelni. Felépítése, szolgálata megegyezik a ESRO–1A műholdéval. Formája henger, tömege 80 kilogramm. Forgás-stabilizált, mágnesesen igazítva a Föld mágneses tengelyéhez. Az űreszköz felületét napelemek borították, éjszakai (földárnyék) energia ellátását kémiai akkumulátorok biztosították.

Mérőműszerei:

  1. átáramló részecskék mennyiségének- és energiájának mérése ,
  2. északi-fény jelenségének vizsgálat, hajnali fotózással,
  3. Naptevékenység által keletkezett protonok jelenlétének, energiájának, hőmérsékletének rögzítése,
  4. elsődleges kozmikus sugárzás mérése,
  5. mikrómeteorok (nagyobb, kisebb) jelenlétének ellenőrzése,
  6. az áramló részecskék, a galaktikus kozmikus sugárzás színképelemzése,

1969. november 23-án 52 nap (0,14 év) után a légkörbe és megsemmisült.

Források

  • ESRO–1B. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  • ESRO–1B. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  • ESRO–1B. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. március 8.)