Dánielné Lengyel Laura
| Dánielné Lengyel Laura | |
.jpg) | |
| Dánielné Lengyel Laura | |
| Élete | |
| Születési név | Pollák Laura |
| Született | 1874. március 28. Újfehértó, .svg){kind=small} |
| Elhunyt | 1954. június 2. (80 évesen) Budapest, .svg){kind=small} |
| Nemzetiség | magyar |
| Gyermekei | Dániel Anna |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | regény, dráma |
| Első műve | Balázs Klára (1897) |
Dániel Miklósné Lengyel Laura (született: Pollák Laura; Újfehértó, 1874. március 28.[1] – Budapest, 1954. június 2.)[2] magyar író, kritikus, újságíró.
Élete
Pollák Henrik (1850–1907)[3] terménykereskedő és Katz Anna gyermekeként született. Tanulmányait Debrecenben és Szolnokon végezte el. Dosztojevszkij Raszkolnyikovjáról szóló első tanulmánya az Élet című folyóiratban jelent meg 1895-ben. Ezután a Budapesti Hírlapnál dolgozott, mint színikritikus. 1912-ben az irodalmi és színházi részleg vezetője volt. 1927-ben lett a Pesti Hírlap munkatársa. Nevét az újfehértói Lengyel Laura Óvoda viseli.[4]
Házastársa Dániel (Katz) Miklós (1862–1925) bankigazgató volt, akivel 1907. augusztus 28-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[5] Lánya Dániel Anna írónő, irodalomtörténész.
Költészete
Az ember gyöngeségeinek megértése és megbocsátása műveinek vezérfonala. Magas színvonalú kifinomodott ízléssel alkotott.
Művei
- Balázs Klára (regény, 1897)
- Álmok (tárcalevelek, 1899)
- Klára regénye (regény, 1900)
- Dénes Olga házassága (regény, 1902)
- A boldogság útja (regény, 1904)[6]
- Elbeszélések (1905)[7]
- Vera naplója (regény, 1906)[8]
- Egy leány (regény, 1907)
- Fehér keresztek (regény, 1908)
- Máb királyné (elbeszélések, 1911)
- A három galamb (regény, 1912)
- Bánk Judit (regény, 1913)
- Edith (1914)
- A császár anyja (dráma, 1920)
- Az adlersfeldi szent Ágnes (1921)
- Beatrix (történelmi elbeszélés, 1921)
- Tűzhalál (dráma, 1923)[9]
- Medici Lőrincné a Hattyú-utcában (regény, 1923)[10]
- Rolandné (regény, 1925)[11]
- Bethlen Gábor udvarában (regény, 1931)
- A tündérkirályné meséi (elbeszélések, 1931)
- Marica (regény, 1931)
- A császár udvarában (regény, 1933)
- Magyar testőrök Bécsben (regény, 1936)
- Viki : Egy királynő leányévei (regény, 1936)
- Rhédey Claudina (regény, 1939)
- Hágár a pusztában (regény, 1940)[12]
Bemutatott színdarabjai
- A császár anyja. Bemutató 1921. szeptember 30. Magyar Színház.
- Teréz színésznő lesz. Bemutató 1922. április 6. Andrássy úti Színház.
- Tűzhalál. Bemutató 1923. március 23. Nemzeti Színház.
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 911/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Pollák Henrik halotti bejegyzése a debreceni polgári halotti akv. 362/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Újfehértói Lengyel Laura Óvoda. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 736/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ A boldogság útja
- ↑ Elbeszélések
- ↑ Vera naplója
- ↑ Tűzhalál
- ↑ Medici Lőrincné a Hattyú-utcában
- ↑ Rolandné
- ↑ Hágár a pusztában
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 187. o. Online elérés
