Dzsentrifikáció

A dzsentrifikáció a modern nagyváros fejlődésével, változásával kapcsolatos szociológiai jelenség, a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése. A fogalom tényleges tartalma eltérhet a meghatározó társadalmi környezet és jelentős, a városfejlődésre hatással levő állami intézkedések igen eltérő súlya függvényében. Amerikában döntően spontán folyamatok indítják meg a városközpontok gettósodását majd dzsentrifikációját: itt az 1950–1960-as években gazdagodó középrétegek a magasabb életszínvonalat a kertvárosokba költözéssel tudták megvalósítani, helyükre pedig, a belvárosba szegény, a szociális támogatásokra szoruló, olcsón fenntartható lakást kereső rétegek költöztek. Ezzel szemben Európában számos állami intézkedés együttes hatása is jelentkezik a spontán folyamatok mellett. Magyarországon és Közép–Európában az 1990-es rendszerváltások társadalmi–gazdasági átalakulása hozta létre azt a környezetet, ami a ma dzsentrifikációként körülírható jelenséget felerősítette. Tipikus hazai példa Budapesten a 2010-es évek közepétől, a válsági pangás elmúltával az ingatlanpiacon beindult albérletárak drasztikus növekedésének következményeként, az alacsonyabb szociális-társadalmi osztályok kiszorulása a belvárosi kerületekből.

Források

• Kovács Zoltán: A posztfordizmus hatása a nagyvárosok társadalmára (1990)
• Cséfalvay Zoltán: A modern társadalomföldrajz kézikönyve (1994)
• Bedőcs Bernadett: A IX. kerületi tömbrehabilitáció szociálgeográfiai szempontú vizsgálata (1999)