Dzsentrifikáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A dzsentrifikáció a modern nagyváros fejlődésével, változásával kapcsolatos szociológiai jelenség, a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése. A fogalom tényleges tartalma eltérhet a meghatározó társadalmi környezet és jelentős, a városfejlődésre hatással levő állami intézkedések igen eltérő súlya függvényében. Amerikában döntően spontán folyamatok indítják meg a városközpontok gettósodását majd dzsentrifikációját (Az 1950–es-60–as években gazdagodó középrétegek a magasabb életszínvonalat a kertvárosokba költözéssel tudták megvalósítani. Helyükre, a belvárosba szegény, a szociális támogatásokra szoruló, olcsón fenntartható lakást kereső rétegek költöztek). Ezzel szemben Európában számos állami intézkedés együttes hatása is jelentkezik a spontán folyamatok mellett.Magyarországon és Közép–Európában az 1990–es rendszerváltások társadalmi–gazdasági átalakulása hozta létre azt a környezetet, ami a ma dzsentrifikációként körülírható jelenséget felerősítette.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács Zoltán: A posztfordizmus hatása a nagyvárosok társadalmára (1990)
  • Cséfalvay Zoltán: A modern társadalomföldrajz kézikönyve (1994)
  • Bedőcs Bernadett: A IX. kerületi tömbrehabilitáció szociálgeográfiai szempontú vizsgálata (1999)