Durangói jegenyefenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Durangói jegenyefenyő
Abies tamazula dgo.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Abies
Faj: A. durangensis
Tudományos név
Abies durangensis
Martínez
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Durangói jegenyefenyő témájú kategóriát.

A durangói jegenyefenyő (Abies durangensis) Mexikóból származó, Magyarországon dísznövényként szórványosan kapható örökzöld.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi flórabirodalom pacifikus–észak-amerikai flóraterületén, Északnyugat-Mexikóban, pontosabban az ország Durango és Chihuahua szövetségi államaiban honos. Durangóban a fennsík magasabb övében helyenként közönséges. A legszebb állományai El Salto környékének mély kanyonjaiban nőnek – ezekben (Mexikóban egyedülállóan) hat fenyőnemzetség fajai együtt fordulnak elő.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendesen középmagas, olykor nagyra (30–40 m) növő fa. Koronája kúp alakú, idős kérge vastag pikkelyekben válik le – a leválások helye sárgásbarna, majd szürkére vált. Sötétbarna hajtásai a téli, nyugalmi időszakban a tűalapok szerint bordásak, a bordaközökben alig láthatóan szőrösek. A 2,5–5 cm hosszú, sötétzöld tűk rövid alapja a tengellyel párhuzamosan nő, majd lenn két oldalra, a hajtások felső oldalán pedig a tengely csúcsa felé kanyarulnak. A húsos, a hajtáscsúcsok felé hamvas vagy szürke tűlevelek csúcsa kerekded, fonákukon két, szürke sáv húzódik végig gázcserenyílásokkal és viaszpöttyökkel – egy sor légzőnyílásuk fölül is van. 5–10 cm hosszú, hengeres tobozainak csúcsa lekerekített, felleveleik rejtettek. Fiatalon zöldek, később sárgásbarnára, barnára érnek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A napfényt kedveli, vízigénye közepes. Hazánk teleit – a szélsőségesen zordak kivételével – jól viseli. A legtöbb talajon jól megél.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legismertebb alfaja a koahuilai jegenyefenyő (Abies durangensis var. coahuilensis), aminek elterjedési területe áthúzódik Coahuila és Új-León szövetségi államokba. Ennek általános megjelenése erőteljesen kölönbözik az alapfajétól: hajtásai pelyhesek, fenn szúrósan hegyes tűi kisebbek és nyelesek, felső oldalukon a légzőnyílás-sorok erősen visszafejlettek, vagy akár teljesen hiányoznak is. Épp ezért több kutató a koahuilai jegenyefenyőt önálló fajnak (Abies coahuilensis) tekinti.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]