Ugrás a tartalomhoz

Duglász-fenyőtinóru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Gg. Any (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. október 30., 21:43-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Biológiaportál be)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Duglász-fenyőtinóru
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Boletales
Család: Suillaceae
Nemzetség: Suillus
Tudományos név
Suillus lakei
(Murrill) A.H.Sm. & Thiers (1964)
Szinonimák

Boletus lakei

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Duglász-fenyőtinóru témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Duglász-fenyőtinóru témájú médiaállományokat és Duglász-fenyőtinóru témájú kategóriát.

A duglász-fenyőtinóru (Suillus lakei) a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, a duglászfenyővel gyökérkapcsolt, Észak-Amerikában őshonos, ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A duglász-fenyőtinóru kalapja 4-8 cm átmérőjű, alakja kezdetben félgömbszerű, majd majdnem laposan kiterül. Felülete fiatalon nemezes, szálas, később pikkelyesen felszakadozó. Nedvesen tapadós felületű, a peremén gyakran fehéres burokmaradványok maradnak. Színe rőt barnásvörös, májvörös, a pikkelyek között sárgás. Húsa puha; krémsárga, a kéregben húsrózsás színű, a tönkben zöldeskékre színeződhet. Íze enyhe, szaga gyümölcsös.

Tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó termőrétege csöves, a pórusok viszonylag tágak, megnyúltan szögletesek. Színe sárga, sérülésre barnul.

Spórapora barna. Spórái ellipszis vagy orsó alakúak, simák, méretük 8,5-10 x 4-5 μm.

Tönkje 4-8 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres, a tövénél elvékonyodó. A fiatalon szálas, gyapjas burok elszakadva övszerű gyűrű alakjában marad vissza, felette a lefutó pórusoktól hálózatosan díszített, alatta hosszan szálas. Színe a kalapéhoz hasonló.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A csövestönkű fenyőtinóru hasonlíthat hozzá, de az csak vörösfenyő alatt nő.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Észak-Amerika nyugati felén honos. Magyarországra és néhány másik európai országba a betelepített duglászfenyővel került, ritka.

Kizárólag duglászfenyővel létesít gyökérkapcsoltságot. Nyár végén-ősszel terem.

Ehető gomba.

A duglász-fenyőtinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

galléros

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]