Drumár János
| Drumár János | |
| Született | 1866. augusztus 4.[1] Arad |
| Elhunyt | 1922. január 20. (55 évesen) Debrecen[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drumár János (írói álneve: Tycho) (Arad, 1866. augusztus 4. – Debrecen, 1922. január 20.[3][4]) magyar író és zenetörténész.
Életpályája
A budapesti Nemzeti Zenedében tanult. Mivel mindkét keze megsérült, az aktív muzsikálással fel kellett hagynia, s csak zeneelmélettel foglalkozott. 1885-től az Államvasutaknál dolgozott, ahol főfelügyelő lett. Hosszú ideig Debrecenben szolgált. 1900–1910 között a debreceni városi zeneiskola tanára volt. Debrecenbe visszatérve 1912-től ismét tanított.
Számos cikket, tanulmányt írt a különböző szaklapokba. Írt regényeket és elbeszéléseket is.
Családja
Szülei: Drumár János (1836–1883)[5] és Csorba Alojzia/Lujza (1834–1899)[6] voltak. 1888. szeptember 1-én, Budapesten házasságot kötött Ottlik Máriával (1866-?). Egy lányuk született: Izabella.[3]
Művei
- Zenetörténet (I–II. Debrecen, 1904–1907)
- Modern Odysseia (regény, Debrecen, 1905)
- Miért dallamos a magyar nyelv (Rousseau: A beszéd keletkezése című művének magyar fordításához készült bevezetés, 1907)
- A debreceni zenede története (Debrecen, 1913)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03558.htm, Drumár János, 2017. október 9.
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM52097, Drumár János, 2020. április 12.
- ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 192/1922. folyószám alatt.
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar Scifitörténeti Társaság
További információk
- Urbán László: A magyar fantasztikus irodalom kezdetei (SF Tájékoztató, 1976/1.)
- Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I–III. Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
- Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 318. o.