Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium

Magyarország legrégebbi zeneoktatási intézménye. Alapításának a története a reformkorba nyúlik vissza. 1840-ben Mátray Gábor igazgatásával megalakul a Nemzeti Zenede, a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. A növendékek száma: 75. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszik Liszt Ferenc, aki két nagy sikerű hangversenyt adott a Hangász Egylet javára. 10 évvel később már 200 növendéke van és a korábbi ének-, zeneszerzés és kórus szakok mellett megalakul a zongora, hegedű, gordonka, fuvola és klarinét tanszak is.

1867-ben végérvényesen Nemzeti Zenedére keresztelik az intézményt és a Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona, kiváló tanárokkal (Aggházy Károly, Allaga Géza). Ekkoriban hangzanak el báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter biztató szavai: ”…hazai intézeteink közt oly kiváló helyet foglal el, hogy erejében és hatáskörében egyre gyarapodva – azt kívánom – a magyar zeneművészet valódi ápolójává váljék…” Rövid időre – 1920-27 között – a Nemzeti Zenede állami kezelésbe kerül, de 1927 után ismét az egyesületi szervezet alakul ujjá. Az iskola vezetésében olyan kiváló muzsikusokat, nagytekintélyű tanárokat találunk, mint Szendy Árpád, Kern Aurél, Haraszti Emil, Szabados György. 1941-től Kresz Géza hegedűművész áll az intézmény élére. Az ő kezdeményezésére indul el a gimnáziumi tagozat. A II. világháború után – 1948-ban - állami rendelettel felszámolják a Nemzeti Zene Egyesületet és Állami Konzervatórium néven működik tovább, felvállalva a tanárok továbbképzését is. A zenegimnáziumi oktatás is folytatódik. 1954-től hivatalosan a középfokú zeneoktatás budapesti feladatait látja el az iskola. Ekkor Sándor Frigyes az igazgató, akit 1958-ban Fasang Árpád követ. 1966-tól a tanárképzést a Zeneakadémiához csatolják. Az iskola ekkor veszi fel a Bartók Béla Zeneművészet Szakiskola nevet. 1973-tól Halász Ferenc hegedűművész irányítása alatt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gyakorlóiskolája lesz. 1990-ben – ekkor már Szabó Tibor karnagy az igazgató – a közismeret keretein belül újraindul a gimnáziumi oktatás. Azóta az intézmény hivatalos neve: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája. Jelenleg több mint 400 hallgatója van 23 tanszakon. 2009 óta az intézmény élén Bokor György igazgatóúr áll.

Források, hivatkozások

• Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája honlapja
• Fidelio Online 2007. március 26., hétfő
• Muzsika 2000. április, 43. évfolyam, 4. szám, 18. oldal
• A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Alapító okirata
• Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár
• Ferenc Brunszvik, ein Freund von Beethoven
  Maria Hornyak
  Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 32, Fasc. 1/4 (1990), pp. 225-233
  doi:10.2307/902256
• Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Zenetudós > Zeneszerzők > Liszt Ferenc
• Kesztler Lőrinc Dr.: A Nemzeti Zenede alapításának 125. évfordulójára, Parlando 1965. Nr. 4. p. 1-12.
• Pintér Mária: A Nemzeti Zenede története – I.: Parlando 1978. Nr. 12. p. 1-4., – II.: Parlando 1979. Nr. 1. p. 12-18.
• Körber Tivadar: A Nemzeti Zenede évfordulója, Parlando 1990. Nr. 7-8-9. p. 41-42.
• A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság IV. tudományos konferenciája: XX. századi magyar zene- és intézménytörténet
• Somogyi-könyvtár, Szeged, Válogatás a kiállított könyvekből