Domenico Barbaja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Domenico Barbaja (vagy Barbaia; Milánó, 1778. – Posillipo, 1841. október 16.) olasz impresszárió.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üzleti karrierje Milánóban kezdődött, ahol egy kávéházat működtetett. Vagyonát különleges, habzó tejjel vegyített kávéja sikerének köszönhette, amelyet a helyi „legendák” az első cappuccinóként tartanak számon. A napóleoni háborúk idején fegyverkereskedelemmel is foglalkozott. 1809-ben átvette a nápolyi Teatro di San Carlo vezetését. 1821-ben a nápolyi mellett elvállalta két bécsi színház (Kärntnertortheater és Theater an der Wien) vezetését is, majd 1826-ban a milánói Teatro alla Scalát is. Az ő vezetése alatt vált világhírűvé úgy a nápolyi, mint a milánói operaház. Korának nagy zeneszerzőit (Gioacchino Rossini, Gaetano Donizetti, Vincenzo Bellini és Carl Maria von Weber) és énekeseit (Giovanni David, Andrea Nozzari, Michele Benedetti, Isabella Colbran) szerződtette. Szerelmi kapcsolata volt Colbrannal, aki később Rossini miatt hagyta el.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2