Dobó Piroska

Dobó Piroska
Élete
Született	1938. november 17. Pécel
Elhunyt	1986. október 5. (47 évesen) Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, próza

Dobó Piroska (Pécel, 1938. november 17. – Budapest, 1986. október 5.) író, tanár.

Élete

1938. november 17-én született Pécelen módos zsidó családba, törvénytelen gyerekként. Anyja, Urbán Erzsébet cseléd volt Dobóéknál, a kislányt 16 éves korában szülte, és az apának hagyta: a gyerek világrajötte után hamarosan megszökött. Ezzel végleg eltűnt Dobó Piroska életéből. Az apa, Dobó Imre, vállalta a gyerekét, nevelését a szüleire bízta. A kislánynak kicsi korában a nagyanyja volt a család, az apját munkatáborba vitték. Ám nagymamája nemsokára meghalt, Piroska menhelyre került. Az ébredő tudatú gyerek már-már reménytelennek látta a sorsát. Az apa a háború után csak nagysokára térhetett haza, s bár azonnal a gyerek keresésébe fogott, 1946-ot írtak, amikor egymásra találtak. Új család alakult. Az apa magához vette kislányát, megnősült, hogy Piroskának anyja legyen, ráadásnak egy szeretnivaló mostohabáty is került. A családban létezés élménye Piroskánál most sem tartott sokáig: 1956: a báty disszidált, nemsokára mostohaanyja is meghalt. Újra ketten maradtak. Most az apával.

Van egy kézzel írott füzet, amelybe az 1953 és 1957 között írott első verseit gyűjtötte egybe FÁTYLAK MÖGÖTT címmel. Ezek a zsengék gyermekéveinek rögzült lenyomatait őrzik, ébredő lelkivilágát fogalmazzák meg.

Érettségi után két éven át kétkezi munkával várta, amíg tovább tanulhat. 1960-ban vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára. Magyar-történelem szakos tanárnak készült. Ezek az évek a tanulmányok mellett az írói ébredés évei voltak. Első termékei megintcsak versek, később fordul a próza felé, amikor a novella műfajával birkózott. Feltehetően elégedetlensége miatt csak kettő maradt meg, a JÁTÉK ÜVEGGOLYÓKKAL és KÉK SELYEMKENDŐ címűek.

A hagyatékából előkerült egy kézzel írott torzó. A füzet feltehetően első regényírói próbálkozását tartalmazza az 1960-as évekből. A regénykezdetnek címe nincs, befejezetlen, az 5. fejezet elején marad abba. Ízelítőül az első sorok:

"Lábujjhegyen osont a fürdőszobáig, a homálytól mintha halványzöldes moha vonta volna be a kádat, a polcokat, és a törülközője is nyirkos volt. Csendesen folyatta a vizet, szinte nem is hallatszott; puha és könnyű volt minden mozdulata, mintha úszna. A tükör elé állt, és elcsodálkozott, hogy nem látja az arcát. Aztán kilépett az ajtón, és odakint sötétebb volt, mint elképzelte. Zsóhoz megy, ezt az egyet oly biztosan tudta, szinte tapintható volt a kívánsága. Éles, valóságos. Ezt gondolta. Hirtelen ért a házuk elé, nem volt furcsa, hogy olyan biztosan odatalált, pedig már egy éve nem járt náluk. Zsó kócosan állt az ajtóban, elmosolyodott, és kivette kezéből a táskát."

Dobó Piroska utolsó regényébe 1985 őszén fogott, decemberre az első 40 oldal elkészült. Aztán a betegsége és vele a fizikai megpróbáltatások legyőzték a szellemi alkotói vágyat. Eddig jutott. A készülő könyv még címet sem kapott. A gépelt fogalmazvány az akkor már a vég felé bágyadó Dobó Piroska véleményét őrzi a világról, és akarását, amely lehetett volna még jó regények sora. Dobó Piroska hosszú szenvedés után 1986. október 5-én meghalt. 48 éves volt.

Munkássága

Az egyetemet 1965-ben végezte el. Ettől kezdve tanított és írt. Ez volt az élete. Első munkahelye a Simon Ferenc Bőripari Szakközépiskola, majd 15 év után, 1980-tól a Fáy András Közlekedési Szakközépiskolába került, ahol mint tanár és két éven át mint igazgató helyettes működött - haláláig. Kitűnő pedagógus volt. Tanítványai értékelték szigorát és következetességét, kemény tartását, és hogy azt várta el tőlük, amit önmagától is megkövetelt, ezért szívesen felkeresték otthonában is. A kis lakás nagy beszélgetések és komoly jellemformáló műhely helyszíne lett.

Dobó Piroska a tanítás mellett idejének pontos beosztásával megírta következő regényét, amely végre megjelent 1980-ban ALÁSZÁLLÁS címmel, a következő pedig 1982-ben SZEMBESÍTÉS címmel a Szépirodalmi Kiadónál. A Szembesítés első változata 1970-ben készült AMÍG MEGHAL AZ ÁRNYÉK címen, az Alászállás kézirata ZAMBA munkacímmel 1977-től a kiadónál várta a sorsát.

Munkái

Verseinek, novelláinak, regénykísérleteinek és kiadott műveinek kéziratait a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Néhány verse, részletek a regénykísérleteiből és a két megmaradt novellája, valamint megjelent írásai a mek.oszk.hu megfelelő oldalain olvashatók.

Bibliográfia

• Recenziók az Alászállás c. könyvéről:

A Magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája Országos Széchényi Könyvtár. Olvasószolgálati és Tájékoztató Osztály – 1980.

Dobos László : Évek és könyvek. = Irodalmi Szemle, 7. szám 609-616.

Kőháti Zsolt: Alászállás – Dobos Piroska regénye /a nevet következetesen tévesen írta!/ = Magyar Nemzet, 1980. dec. 7. 13.;

Szász Imre: A félkarúság képlete = Élet és Irodalom, 1980. 33. szám 10.;

Ugrin Aranka = Könyvvilág, 1980. 8. szám 8.

• A Szembesítés c. könyvről:

A Magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája Országos Széchényi Könyvtár. Olvasószolgálati és Tájékoztató Osztály – 1982.

Horpácsi Sándor: „Anti-Makra” történet = Könyvvilág, 1982. 10. szám. 9.

Bata Imre: a Szembesítés = Népszabadság, 1982. július 13. 7.