Divača–Póla-vasútvonal
Divača–Pula-vasútvonal
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.JPG) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | R101 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 122 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Divača–Póla-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Divača–Póla-vasútvonal egy 121,8 km hosszúságú, normál nyomtávolságú, egyvágányú, részben villamosított nemzetközi vasútvonal a szlovén Divača és a horvát Póla között. A vonal észak-déli irányban átvág az Isztriai-félszigeten és összeköti Póla kikötővárosát az európai vasúti hálózattal.
Jellemzése[szerkesztés]
A vonal 122 km hosszúságú, egyvágányú, meredek lejtésű és normál nyomtávú. Csak az északi, Divača és Prešnica közötti szakasza villamosított. A felsővezeték innen a Prešnica-Koper vasútvonal mentén folytatódik.
Története[szerkesztés]
A Divača-Pula-vasútvonalat az Isztriai Államvasutak 1873-tól tervezte megépíteni, és 1876. szeptember 20-án nyitotta meg,[2] az építkezést Gustav Gerstel vezette. A vonal akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchiában volt. Az eredeti állomásnevek ezért részben eltértek a mai nevektől. Póla (Pula) fő osztrák katonai kikötővé fejlődése során a vonal nagy katonai stratégiai jelentőséggel bírt. Póla kizárólag ezen a vonalon kapcsolódott az osztrák-magyar vasúthálózat többi részéhez. Már 1880 körül az Isztriai Államvasutat beolvasztották a Császári és Királyi Osztrák Államvasutakba. Néhány állomást csak később nyitottak meg.[3]
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után az isztriai régió és vele együtt a vasútvonal az Olasz Királysághoz került. A vasúti forgalmat a Ferrovie dello Stato Italiane (FS) irányította. A második világháború vége után Jugoszlávia megkapta az Isztriai-félszigetet, és a Jugoszláv Vasutak (JŽ) üzemeltette a vonalat. Ebben az időben fontos gyógyfürdő forgalmat bonyolított le az isztriai üdülőhelyek számára. Josip Broz Tito elnök is többször használta a vonalat a Plavi voz különvonattal, amikor Isztriából az elnöki Brijuni szigetére indult.
Jugoszlávia felbomlása után a vonal nagy része Horvátországhoz került, de szigetüzemként elszigetelődött a horvát vasúthálózattól, és csak szlovén területen keresztül volt megközelíthető. A vonal egy kis része Szlovéniában fekszik. Folyamatos személyforgalom ma már csak a nyári hónapokban van a teljes vonalon. Némi teherforgalmat Divača felé a raša-i szárnyvonal ad konténervonatok formájában. Ma a vonal elsősorban a horvátországi helyi közlekedési igényeket elégíti ki. Naponta körülbelül öt vonatpár közlekedik régebbi dízel motorkocsikkal.
Tervezés[szerkesztés]
Számos terv született az isztriai vasút más vonalakkal való összekapcsolására. Jugoszlávia felbomlása után egy ideig azt tervezték, hogy a vonalat összekötik a fiumei vasúttal.
Leágazó vonalak[szerkesztés]
A vasútvonalnak a következő mellékvonalai vannak vagy voltak:
- A régóta használaton kívüli Trieszt - Hrpelje-Kozina-vasútvonal, amelyen keresztül Isztria mind a tartományi fővároshoz, Trieszthez, mind a császári és királyi államvasutak hálózatához csatlakozott. Állami vasúthálózat. Ma a vonal olasz és szlovén területen fekszik.
- Szlovén területen a jelenleg intenzíven használt és a tervek szerint továbbfejlesztendő koperi vasútvonal,
- Horvátországban a Lupoglav-Raša-vasútvonal, amelyen csak teherforgalom van, és
- szintén Horvátországban a Kanfanar-Rovinj-vasútvonal, amely évtizedek óta le van zárva.
Irodalom[szerkesztés]
- Eisenbahnatlas Italien und Slowenien. Schweers + Wall, Aachen 2010. ISBN 978-3-89494-129-1
- Illustrierter Führer auf den k. k. Österr. Staatsbahnen für die Strecken Triest–Pola, Canfanaro–Rovigno, Herpelje-Kozina–Divaca, Triest–Parenzo, Monfalone–Cervignano (–Grado), Görz–Haidenschaft. Seedampfschiffahrt: Triest–Pola–Fiume (–Abbazia). Triest–Venedig. Neu bearbeitet mit Benützung von amtlichen Daten der k. k. Staatseisenbahnverwaltung. Steyrermühl 1896.
- Egbert Peinhopf: Eisenbahnen in Istrien – einst und heute. bahnmedien.at, Wien 2017, ISBN 978-3-9503921-8-0
- Egbert Peinhopf: Eisenbahn – Impressionen aus Istrien. bahnmedien.at, Wien 2017, ISBN 978-3-903177-05-5
- Joachim Piephans: Schienenstoß grenznah. Berlin 2007. ISBN 978-3-935909-00-6
Források[szerkesztés]
- ↑ Die Ortsnamen vor 1918 nach: Peinhopf: Eisenbahnen in Istrien, S. 32.
- ↑ Die Konzession findet sich im Reichsgesetzblatt vom 29. Mai 1873 – 79/1873.
- ↑ Peinhopf: Eisenbahnen in Istrien, S. 32.
