Disztroglikán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disztroglikán
Azonosítók
JelDAG1, 156DAG, A3a, AGRNR, DAG
Entrez1605
RefSeqNM_004393
UniProtQ14118
PDB1EG4
Egyéb adatok
Lokusz3. krom. p21.31

A disztroglikán egy fehérje, melyet az emberben a DAG1 gén kódol.[1][2][3]

A disztroglikán disztrofinasszociált glikoprotein, melyet az emberben 5,5 kb-os átirat kódol a 3. kromoszómán.[4] Két exonja van, köztük nagy intronnal. Ezek egymással nem kovalensen összeálló α (N-terminális) és β (C-terminális) alegységekre bomló fehérjét adnak.

Funkciója[szerkesztés]

A vázizmokban a disztroglikánkomplex transzmembrán kapcsolatot ad a sejtváz és a sejtközi állomány közt. Az α-disztroglikán sejten kívüli, és merozinhoz (α-2 laminin) kapcsolódik az alapmembránban, míg a β-disztroglikán egy hosszú sejtvázfehérjéhez, a disztrofinhoz kapcsolódó transzmembrán fehérje, ami Duchenne-izomdisztrófia esetén hiányzik. A disztrofin a sejten belüli aktinhoz csatlakozik. Így a sejtközi állományt a sejten belüli aktinhoz kapcsoló disztroglikánkomplex adja feltehetően az izomszövet szerkezeti integritását. Ezenkívül a disztroglikánkomplex agrinreceptor az izmokban, ahol az agrinindukált acetilkolinreceptor-csoportot szabályozza az ideg–izom kapcsolatnál. Ezenkívül a disztroglikán a jeltranszdukciós útvonal része, mivel a Grb2, a Rashoz kapcsolódó jelútvonal közvetítője hathat a disztroglikán citoplazmatikus doménjére.

Kifejezése[szerkesztés]

A disztroglikán széles körben előfordul izmokon kívül és belül egyaránt. A vesék epiteliális morfogenezise során a disztroglikánkomplex az alapmembrán receptoraként működik. Az egéragyban és -retinában is kifejeződik disztroglikán. Azonban a disztroglikán izmon kívüli funkciója ismeretlen.

A disztroglikán nem megfelelő expresszióját és/vagy O-mannozilációját is elemezték 2022 decemberében.[5]

Kölcsönhatások[szerkesztés]

A disztroglikán kölcsönhatásba lép az FYN,[6] a C-src tirozinkináz,[6] Src,[6] az NCK1,[6] a Grb2,[7] a kaveolin 3[8] és az SHC1 fehérjékkel.[6]

Klinikai fontossága[szerkesztés]

A disztroglikán nem megfelelő glikozilációja különböző súlyosságú izomdisztrófiákat okozhat, bizonyos esetekben a szemek és az agy módosulásával együtt. Jelenleg (2023) 6 különböző gén mutációjáról bizonyos, hogy nem megfelelő glikozilációt okoz: ezek a gének a POMT1, POMT2, POMGNT1, FKTN, FKRP és LARGE. E betegségek a disztroglikanopátiák.[9][10] Az FKTN gén mutációi okozzák a Fukujama-izomdisztrófiát, mivel itt az α-disztroglikán nem megfelelően glikozilálódik,[9][11] de az ideg–izom–agy betegség vagy a Walker–Warburg-szindróma oka is lehet.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ (1995. január 1.) „Genetic mapping of the mouse neuromuscular mutation kyphoscoliosis”. Genomics 25 (1), 207–213. o. DOI:10.1016/0888-7543(95)80127-8. PMID 7774920.  
  2. ↑ (1992. február 1.) „Primary structure of dystrophin-associated glycoproteins linking dystrophin to the extracellular matrix”. Nature 355 (6362), 696–702. o. DOI:10.1038/355696a0. PMID 1741056.  
  3. ↑ Entrez Gene: DAG1 dystroglycan 1 (dystrophin-associated glycoprotein 1)
  4. ↑ (2004. május 1.) „Dystroglycan, a scaffold for the ERK-MAP kinase cascade”. EMBO Reports 5 (5), 484–489. o. DOI:10.1038/sj.embor.7400140. PMID 15071496.  
  5. ↑ (2022. december 1.) „Involvement of abnormal dystroglycan expression and matriglycan levels in cancer pathogenesis”. Cancer Cell International 22 (1), 395. o. DOI:10.1186/s12935-022-02812-7. PMID 36494657.  
  6. ↑ a b c d e (2001. december 1.) „Tyrosine phosphorylation of beta-dystroglycan at its WW domain binding motif, PPxY, recruits SH2 domain containing proteins”. Biochemistry 40 (48), 14585–14592. o. DOI:10.1021/bi011247r. PMID 11724572.  
  7. ↑ (1995. május 1.) „SH3 domain-mediated interaction of dystroglycan and Grb2”. The Journal of Biological Chemistry 270 (20), 11711–11714. o. DOI:10.1074/jbc.270.20.11711. PMID 7744812.  
  8. ↑ (2000. december 1.) „Caveolin-3 directly interacts with the C-terminal tail of beta -dystroglycan. Identification of a central WW-like domain within caveolin family members”. The Journal of Biological Chemistry 275 (48), 38048–38058. o. DOI:10.1074/jbc.M005321200. PMID 10988290.  
  9. ↑ a b OMIM 128239
  10. ↑ C. Godfrey et al. (Oktober 2007). „Refining genotype phenotype correlations in muscular dystrophies with defective glycosylation of dystroglycan” (130 (Pt 10)), 2725–2735. o. DOI:10.1093/brain/awm212. PMID 17878207.  
  11. ↑ K. Matsumura, I. Nonaka, K. P. Campbell (1993. február). „Abnormal expression of dystrophin-associated proteins in Fukuyama-type congenital muscular dystrophy”. The Lancet 341 (8844), 521–522. o. DOI:10.1016/0140-6736(93)90279-P. PMID 8094772.  
  12. ↑ OMIM 616538

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dystroglycan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dystroglycan című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Disztroglikán&oldid=26677705”