Delta-valerolakton
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| δ-Valerolakton[1] | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | tetrahidro-2H-pirán-2-on |
| Más nevek | Penta-1,5-lakton |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [542-28-9] |
| PubChem | 10953 |
| ChemSpider | 10488 |
| SMILES | O=C1OCCCC1 |
| InChI | InChI=1/C5H8O2/c6-5-3-1-2-4-7-5/h1-4H2 |
| Tulajdonságok | |
| Molekulaképlet | C5H8O2 |
| Moláris tömeg | 100,12 g·mol−1 |
| Sűrűség | 1,079 g/mL |
| Olvadáspont |
-13 °C, 260 K, 9 °F |
| Forráspont |
230-260 °C |
| Veszélyek | |
| Lobbanáspont | 112°C |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A δ-valerolakton poliészterek és más termékek gyártása során használt köztes termék.
Lásd még [szerkesztés]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Delta-Valerolactone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ delta-Valerolactone from BASF
- delta-Valerolactone, Chemlink
- delta-Valerolactone, guidechem
