Gamma-valerolakton
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| gamma-Valerolakton[1] | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | 5-Metil-dihidrofurán-2(3H)-on |
| Más nevek | 4-Pentanolid, 4-Valerolakton, 4-Pentalakton, 4-Hidroxi-pentolakton |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [108-29-2] |
| PubChem | 7921 |
| ChemSpider | 7633 |
| SMILES | CC1CCC(=O)O1 |
| InChI | InChI=1/C5H8O2/c1-4-2-3-5(6)7-4/h4H,2-3H2,1H3 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C5H8O2 |
| Moláris tömeg | 100,116 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 1,0465 g/mL |
| Olvadáspont |
-31 °C, 242 K, -24 °F |
| Forráspont |
207-208 °C |
| Oldhatóság (vízben) | >=100 mg/mL |
| Gőznyomás | 1 mbar (20 °C)[2] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] |
| R mondatok | (nincs)[2] |
| S mondatok | (nincs)[2] |
| Lobbanáspont | 81 °C[2] |
| LD50 | 8800 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A γ-valerolakton színtelen, átlátszó folyadék (fp. 207–208°C). Az egyik legközönségesebb lakton, a δ-valerolakton izomerje.
Gyógynövényillata miatt az illatszeriparban és parfümök készítéséhez használják.
Az egyik ígéretes „zöld” (környezetkímélő) üzemanyag.
Tartalomjegyzék |
Előállítás [szerkesztés]
Levulinsav hidrogénezésével. Pl.: 
Forrás [szerkesztés]
- A gamma-valerolakton, és előállítása a levulinsav katalitikus transzfer hidrogénezésével Fábos Viktória doktori értekezése. ELTE TTK, 2009.
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gamma-Valerolactone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ NIH National Toxicology Program
- ^ a b c d e f A gamma-valerolakton vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 11. (JavaScript szükséges) (németül)
