Dedinszky Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dodi123 (vitalap | szerkesztései) 2021. január 29., 16:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (házastársa)
Dedinszky Elek
Született1791. március 25.
Oravka
Elhunyt1849. október 18. (58 évesen)
Buda
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaPorubszky Anna
Foglalkozásairattárnok
SablonWikidataSegítség

Dedinszky Elek (Oravka, 1791. március 25. - Buda, 1849. október 18.)[1] magyar földbirtokos, a Helytartótanács, az 1848-as ideiglenes magyar polgári közigazgatás, majd az osztrák polgári közigazgatás irattárnoka.[2]

Élete

A Haraszthy Ágoston feleségeként ismert Dedinszky Eleonóra apjának, Dedinszky Ferencnek, a futaki uradalom szuperintendánsának testvére. 1815-1848 között a Helytartótanácsnál dolgozott, folyamatosan lépve feljebb a ranglétrán:

1815-1817 között fizetéses gyakornok[3] 1817-1824 között iktatótiszt[4] 1824-1832 között aliktató[5] 1832-1836 között iktató[6] 1836-1848 között irattárnok,[7] lajstromozó, és egyben a királyi pecsét és levéltár őre.[8] 1848-1849-ben az ideiglenes polgári közigazgatás - a minisztériumok közös irattárának irattárnoka, vezetője és 1849-től haláláig az osztrák polgári közigazgatás irattárnoka.

Nevéhez több, az 1848-49-es szabadságharc idején hozott rendelet szövegének és másolatának hitelesítése fűződik.[9] Az irattárnok szakértelme a szabadságharc idején oly mértékben felértékelődött, hogy Szemere Bertalan külön rendeletet adott ki amelyben megtiltotta számukra, hogy bármilyen más tárcánál kinevezést fogadjanak el.[10] Az 1840-es birtokösszeírás szerint Horpács legjelentősebb földbirtokosa volt.[11]

Érdekesség: Dedinszky Erika Hollandiában élő emigráns magyar költő, műfordító üknagyapja.

Sírja az 1930-ban megszűnt vizivárosi erdő-temetőben[12] volt található, felirata szerint: „Itt az üdv e szent jele alatt várják a boldog feltámadást dedinai Dedinszky Elek cs. kir. helytartótanácsi levéltárnok ur tetemei 1849.”[13]

Jegyzetek

  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. Mai megnevezése levéltáros
  3. Ember Győző: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története (1724-1848) (1940.) IV. A Helytartótanács tisztviselői 1724-1848. 219. oldal Archiválva 2014. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Iktatótisztek 1817-1824 u.ott 218. oldal. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  5. Aliktatók 1824-1832 u.ott 217. oldal. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  6. Iktatók 1832-1836 u.ott 217. oldal. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  7. Irattárnokok 1836-1848 u.ott 221. oldal. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  8. (1836. február 27.) „Magyarország és Erdély”. Hazai’s Külföldi Tudósítások (17), 029. o.  
  9. F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (MOL kiadványai 2. sorozat) Forráskiadványok 15. 1989. 26-27. oldal. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  10. Levéltári Szemle 20. (1970) 2. szám, Fábián Istvánné: Adalék az Országos Levéltár történetéhez 372. oldal. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  11. Horpács örökségtár
  12. Viczián Zsófia: Eltűnt temetők nyomában Budapesten. pestbuda.hu, 2016. november 5.
  13. Balassa Imre (1929. augusztus 7.). „A vizivárosi erdő-temetőben”. Uj Nemzedék 11 (177), 2. o.