Data General Nova
A Data General Nova egy népszerű 16 bites miniszámítógép volt, amelyet a Data General amerikai cég készített és forgalmazott 1969-től kezdődően. A Nova egyetlen szabvány fiók méretű házban (rack mount case) helyezkedett el és elég kapacitása volt egyszerűbb számítási feladatok elvégzésére. A Nova világszerte népszerű lett a tudományos laboratóriumokban, és gyorsan elérte az 50 000-es eladott mennyiséget. A gépet a Data General Eclipse követte, amely több paraméterében hasonlított a Novához, de virtuális memória-támogatással, valamint a modern operációs rendszerek által megkövetelt jellemzőkkel rendelkezett.
Történet
Edson de Castro és a Nova eredete
Edson de Castro termékmenedzser volt a Digital Equipment Corporation (DEC) számítógépgyártó cégnél, amely többek között a híres PDP–8 gépet készítette, azt a 12 bites gépet, amelyet általánosan az első igazi miniszámítógépnek tekintenek. De Castro meggyőződése azonban az volt, hogy a PDP–8-ból kiindulva jobb gépet is lehet készíteni, egy 16 bites egykártyás számítógép alakjában. Ken Olsen nem támogatta a tervezetet, így de Castro több társával együtt kilépett a DEC-től, követte őt Richard Sogge hardvermérnök és Henry Burkhardt III szoftvermérnök. Ők hárman alapították a Data General (DG) vállalatot 1968-ban. A negyedik alapító, Herbert Richman, egy értékesítő volt a Fairchild Semiconductor-nál és a többieket Digital Equipment-nél lévő kapcsolatain keresztül ismerte.
Az eredeti elképzelés szerint a Nova két 15 × 15 inches (38 cm × 38 cm) nyomtatott áramköri panelon került kialakításra, az egyik panel a CPU-t hordozta, a másik különféle kiegészítő rendszerek panelja volt. A paneleket egymáshoz lehetett csatlakoztatni a hátlapjukon, minimális vezetékezéssel, és az egész gyártást automatizálni lehetett. Ez nagymértékben csökkentette az árat a rivális PDP–8 és PDP–8/I gépekhez képest, amelyek sok kisebb panelt tartalmaztak, amiket a hátlapjukon szintén össze kellett csatlakoztatni. A nagyobb panelek a Novát megbízhatóbbá is tették, ami még vonzóbbá tette a gépet az ipari és laboratóriumi felhasználói szektorban. A rendszert alkotó MSI (medium-scale integration) nyomtatott áramköröket a Fairchild Semiconductor szállította. A Nova volt az egyik első 16 bites miniszámítógép és élen járt a szóhossz a 8 bites bájt többszöröseire való növelésében is.
A DG 1969-ben dobta piacra a Novát, 3995 dolláros áron, természetesen "a világ legjobb kisszámítógépe"-ként hirdetve a gépet. Az alapmodell önmagában nem volt nagyon használható, és a (RAM) memóriabővítés ferritgyűrűs memória formájában felvitte az árat 7995 dollárra. 1969-ben a Data General összesen 50 000 Novát adott el, darabját 8000 dolláros áron. A Nova legnagyobb kihívója az új DEC PDP–11 számítógépsorozat volt, valamint kisebb mértékben a régebbi DEC PDP–8-as rendszerek. A közfelfogás szerint a Nova nem volt annyira kiforrott, mint a konkurensei, de ennek ellenére elég hatékony és gyors volt a kor gépeihez képest, legalábbis az olcsóbb gépek piacán.
SuperNOVA
Későbbi verziók
microNOVA
A Data General készített egy sorozat egycsipes / egylapkás implementációt is a Nova processzorból, amelyet microNOVA néven jelentetett meg. A sínrendszerben történt változtatások drámaian lecsökkentették a teljesítményt, végül a Nova csipek teljesítménye csak alig érte el az eredeti Nova teljesítményét, de akár annak a felére is csökkenhetett. Az eredeti microNOVA „mN601” processzort 1977-ben kezdték szállítani. Ezt követte a microNOVA MP/100 1979-ben, amely a CPU-t egyetlen VLSI lapkára redukálta, ez volt az mN602. A cég egy nagyobb verziót is kínált, a microNOVA MP/200 nevűt, amelyet ugyanabban az évben kezdett szállítani.
A microNOVA később PC stílusú dobozt kapott, benne két floppy-meghajtóval, ezt Enterprise néven forgalmazták. Az Enterprise 1981-ben jelent meg, operációs rendszere az RDOS volt. Ugyanebben az évben az IBM PC megjelenése azonban ezt és a hozzá hasonló gépeket kiszorította a piacról, így azok eltűntek a süllyesztőben.
Örökség
A Nova nagy hatással volt a Xerox Alto (1973) és Apple I (1976) számítógépek terveire, és ez szolgált alapjául a Computervision CGP (Computervision Graphics Processor) sorozatának. Külseje határozottan mintaként szolgált a MITS Altair (1975) mikrogép kialakításához.
Technikai leírás
A processzor
A Nova processzora, a PDP–8-cal ellentétben, load-store architektúrájú. Négy 16 bites akkumulátor regisztere van, amelyekből kettő (a 2-es és a 3-as) indexregiszterként is használható. 15 bites programszámlálója van és egy egybites átvitelregisztere (carry). A PDP–8-hoz hasonlóan az aktuális + nulla-lapos címzés volt az alapvető. Veremregisztere nem volt, de a későbbi Eclipse kialakítások egy dedikált hardveres memóriacímet használtak erre a célra.
Memória és I/O
Programozási modell
A legelső Novákhoz BASIC interpretert mellékeltek lyukszalagon. Később más nyelvek támogatása is megjelent.
Teljesítmény
Assembly nyelvű példák
Hello world program
Egy egyszerű programpélda a Nova assembly nyelvén. RDOS alatti futtatáshoz készült, a "Hello, world." szöveget írja ki a konzolra.
; a "hello, world" program for Nova running RDOS, by Toby Thain ; uses PCHAR system call .titl hello .nrel .ent start start: dochar: lda 0,@pmsg ; load ac0 with next character, mov# 0,0,snr ; test ac0; skip if nonzero (don't load result) jmp done .systm .pchar ; print first jmp er ; skipped if OK movs 0,0 ; swap bytes .systm .pchar ; print second jmp er ; skipped if OK isz pmsg ; point to next character jmp dochar ; go around again done: .systm ; normal exit .rtn er: .systm ; error exit .ertn halt pmsg: .+1 ; pointer to first character of string ; note bytes are packed right-to-left by default ; <15><12> denotes a CR LF pair. .txt /Hello, world.<15><12>/ 0 ; flag word to end string .end start
16 bites szorzás
Az akkumulátor bináris kiírása
Data General Nova emulációk
Tények
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Data General Nova című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
További információk
- Bob Supnik’s SimH project – Egy alapszintű, továbbfejleszthető Nova emulátor található itt.
- Hordozható C fordító, amelyben van NOVA célkörnyezet.
- Novas Are Forever (SimuLogic’s) website – Megkísérli összegyűjteni a DG ingyenes és kereskedelmi termékeit.
- Egy hordozható PDP–8 és DG Nova cross-assembler
- Carl Friend’s Minicomputer Museum – Részletesen leírja a Nova utasításkészletét.