Darázspók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darázspók
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Öregcsalád: Araneoidea
Család: Keresztespókfélék (Araneidae)
Nem: Argiope
Faj: A. bruennichi
Tudományos név
Argiope bruennichi
(Scopoli, 1772)
Szinonimák
  • Aranea brünnichii
  • Aranea speciosa
  • Aranea senoculata (misident.)
  • Aranea fasciata
  • Aranea zebra
  • Aranea formosa
  • Aranea pulchra
  • Aranea caspia
  • Aranea phragmitis
  • Segestria pulchra
  • Miranda transalpina
  • Epeira speciosa
  • Nephila transalpina
  • Epeira fasciata
  • Nephila fasciata
  • Miranda zabonica
  • Argiope brünnichi
  • Argiope bruennichii
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Darázspók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Darázspók témájú médiaállományokat és Darázspók témájú kategóriát.

A darázspók (Argiope bruennichi) a pókok (Araneae) rendjébe és a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartozó, Magyarországon őshonos faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Főleg a nedves élőhelyeket, gyepeket, magas sásosokat, lápréteket, és a nádast kedveli, de napsütötte füves élőhelyeken mindenütt általánosan elterjedt. Gyakran jelenik meg kertekben, mezőgazdasági területeken is.

Megjelenése[szerkesztés]

A hím 4-5-, a nőstény 14-17 mm nagyságú. A nőstény potroha jellegzetesen harántcsíkolt, darazsak mintájára emlékeztet. A hím potroha világos, mintázat alig ismerhető fel rajta.[1][2] A fejtort mindkét ivarnál világos, felszínre simuló szőrzet fedi.

Képes bizonyos fokú színváltásra, ha a pók hálójába repül valami akkor a potrohon lévő sárga csíkok kifehérednek és a pók fekete fehér lesz.[3]

Életmódja[szerkesztés]

Hálója sűrű szövésű, a középső régiójában, függőleges irányú, majdnem egész szélességére kiterjedő jellegzetes Y vagy X alakú fehér beszövés, úgynevezett vezérfonál (stabilimentum) figyelhető meg. Korábban azt hitték, hogy a háló megerősítésére szolgál, vagy a hímek csalogatására, de megvizsgálva a kutatók rájöttek, hogy anyaga is kissé más a kerek hálóhoz képest, valamint a háló többi részével ellentétben, mely csak részben, ez a rész visszaveri a napfényt, és annak ultraibolya tartományát is, így szinte láthatatlan a gyanútlan rovarok számára.[4] A fejjel lefelé csüngő pók rendszerint a pókháló „vezérfonalánál” vagy a háló közepén leselkedik.

A pók ahogy nő, úgy készíti egyre nagyobbra és erősebbre a hálóját, így képes lesz egyre nagyobb rovar zsákmányolására. Áldozatait gyorsan körbefonja nehogy ki tudjanak szabadulni hálójából.[1]

Tápláléka[szerkesztés]

Legyek, méhek, darazsak, bogarak, szöcskék.[1]

Szaporodás[szerkesztés]

A darázspókoknál gyakran előfordul a szexuális kannibalizmus. A nagytermetű nőstények minden esetben felfalják a náluk jóval kisebb termetű hímet, ha a párzás 10 másodpercnél tovább tart. Ha ennél rövidebb ideig, akkor általában el tud még menekülni. A hím a párzás után nemi szervét a nőstény ivarnyílásában hagyja, ezzel biztosítva, hogy a nőstény ne tudjon mással is párosodni. Két párzásra alkalmas szervük van, ezért kétszer párosodhatnak életükben.[5][6] Ősszel, peterakás után a nőstény is elpusztul.[1]

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d 10 érdekesség a darázspókról. edenkert.hu, 2017. február 1. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  2. Pókok. Szinetár Csaba. Budapest: Kossuth Kiadó. 1996. 54. o. ISBN 963-09-4972-5  
  3. Rettegünk a darázspóktól, pedig teljesen ártalmatlan. haon.hu, 2015. szeptember 19. [2017. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  4. Darázspók. http://bogaras.blog.hu, 2009. augusztus 28. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  5. Testvérével nyugodtabban szexel a hím darázspók. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  6. A darázspók erényöve. ng.hu, 2007. március 8. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)