Csepel-Kertváros
Csepel-Kertváros | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest XXI. kerülete |
Kerület | Budapest XXI. kerülete |
Alapítás ideje | 1923 |
Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
Korábbi rangja | Csepel város része |
Népesség | |
Teljes népesség | 5745 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 25′ 17″, k. h. 19° 05′ 03″47.421389°N 19.084167°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 17″, k. h. 19° 05′ 03″47.421389°N 19.084167°E |
Csepel-Kertváros Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten.
Fekvése
[szerkesztés]Határai a Vágóhíd utca a Táncsics Mihály utcától, Kassai utca, Katona József utca, Szatmári utca, Makád utca, Kikötő utca, Széchenyi utca és meghosszabbított vonala a Dunáig, Ráckevei-Duna-ág, Határ utca, Kolozsvári utca, Szebeni út, Szent István út és végül a Táncsics Mihály utca a Vágóhíd utcáig.
Története
[szerkesztés]A volt uradalmi földeket 1923-ban felparcellázták, majd a Falusi Kislakást Építők Szövetkezete útján eladták, elsősorban a szegényebb rétegeknek. A vevők jelentős része a Weiss Manfréd gyárban dolgozott. A parcellázás nyomait mutatja, hogy az utcák derékszögben metszik egymást, köztük egy-egy teret (Áruház tér, Rákóczi tér) alakítottak ki. A Határ utca a nevét onnan kapta, hogy itt húzódott Csepel déli határa.
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 304. o. ISBN 963-05-6410-6
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 40. o. ISBN 963 9469 06 8