Csőférgek
 |
||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Magelona johnstoni |
||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
|
||||||||||
| Alrendek | ||||||||||
|
szövegben |
||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csőférgek témájú médiaállományokat. |
A csőférgek (Canalipalpata) a soksertéjűek (Polychaeta) osztályának egyik rendje.
Tartalomjegyzék |
Elterjedésük [szerkesztés]
Csőférgek a világ összes sekély és mély vizében előfordulnak a trópusi tengerektől a sarkvidéki tengerekig. A szivárványló sünféreg rendszerint nagy kolóniákat alkot a homokos vagy iszapos tengerparton. A többi faj a sziklákon, a hordalékban vagy a moszatokon él.
Megjelenésük [szerkesztés]
A csőférgek hossza legfeljebb 30 centiméter.
A csőféreg teste folyadékkal telt henger, melynek falát két izomréteg alkotja. Az egyik réteg a hosszanti összehúzódást biztosítja – ilyenkor a féreg rövidebb lesz –, a másik a test körül húzódik össze, hogy az állat újra ki tudjon nyújtózni. A felnőtt állat egész életében egy szűk csőben, helyhez kötötten él. Sok faj szénsavas mészből választja ki a csövét, más fajok váladékuk segítségével, homokból és széttört kagylóhéjból hozzák létre.
A tapogatók a féreg vékony bőrén keresztül végzik a gázcserét, és táplálékot szűrnek ki a vízből. Az állat a legkisebb veszély esetén behúzza a legyezőjét, és eltűnik a csövében.
Néhány faj [szerkesztés]
Szivárványló sünféreg: Az Északi-tenger partvidékén nagy számban él homokos vagy iszapos felületeken, a mélyebb vizekben azonban sziklákra is tapad. Legyezője két egyforma tapogatósorból áll.
Myxicola infundibulum: A homokba vagy az iszapba beágyazódva, 15 centiméter hosszú csőben él. Tapogatói sötét szélű tölcsért vagy kelyhet képeznek. Az állat központi idegdúclánca nagyon vastag, akár egy milliméter átmérőjű is lehet.
Életmódjuk [szerkesztés]
A csőférgek a tenger fenekéhez nőve élnek. Táplálékaik vízben sodródó szerves részecskék, főképp a plankton.
Szaporodásuk [szerkesztés]
A szaporodási időszak nyáron van. Minden csőféreg szaporodhat ivaros szaporodással, de egyes fajok az ivartalan szaporodást is alkalmazzák. Az ivaros szaporodás esetén minden féreg bocsát petét és spermiumot is a vízbe, a megtermékenyítés ott megy végbe. Az ivartalan szaporodás esetén sarjadzással. A lárvák planktonikus életmódot folytatnak, egy ideig lebegnek, majd egy helyre leereszkednek, ahol kifejlett állattá változnak.
Rendszertani felosztásuk [szerkesztés]
A rendet három alrendre és négy, alrendbe nem sorolt családra bontják:
- Sabellida alrend 6 családdal:
- Oweniidae
- Sabellariidae
- Sabellidae
- mészcsőférgek (Serpulidae)
- Siboglinidae
- Spirorbidae
- Spionida alrend 8 családdal:
- Terebellida alrend 13 családdal:
Alrendbe nem sorolt családok:
Forrás [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
