Csőférgek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csőférgek
Magelona johnstoni
Magelona johnstoni
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
Osztály: Soksertéjűek (Polychaeta)
Alosztály: Palpata
Rend: Csőférgek (Canalipalpata)
Alrendek

szövegben

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Csőférgek témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csőférgek témájú kategóriát.

A csőférgek (Canalipalpata) a soksertéjűek (Polychaeta) osztályának egyik rendje.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csőférgek a világ összes sekély és mély vizében előfordulnak a trópusi tengerektől a sarkvidéki tengerekig. A szivárványló sünféreg rendszerint nagy kolóniákat alkot a homokos vagy iszapos tengerparton. A többi faj a sziklákon, a hordalékban vagy a moszatokon él.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csőférgek hossza legfeljebb 30 centiméter.

A csőféreg teste folyadékkal telt henger, melynek falát két izomréteg alkotja. Az egyik réteg a hosszanti összehúzódást biztosítja – ilyenkor a féreg rövidebb lesz –, a másik a test körül húzódik össze, hogy az állat újra ki tudjon nyújtózni. A felnőtt állat egész életében egy szűk csőben, helyhez kötötten él. Sok faj szénsavas mészből választja ki a csövét, más fajok váladékuk segítségével, homokból és széttört kagylóhéjból hozzák létre.

A tapogatók a féreg vékony bőrén keresztül végzik a gázcserét, és táplálékot szűrnek ki a vízből. Az állat a legkisebb veszély esetén behúzza a legyezőjét, és eltűnik a csövében.

Néhány faj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szivárványló sünféreg: Az Északi-tenger partvidékén nagy számban él homokos vagy iszapos felületeken, a mélyebb vizekben azonban sziklákra is tapad. Legyezője két egyforma tapogatósorból áll.

Myxicola infundibulum: A homokba vagy az iszapba beágyazódva, 15 centiméter hosszú csőben él. Tapogatói sötét szélű tölcsért vagy kelyhet képeznek. Az állat központi idegdúclánca nagyon vastag, akár egy milliméter átmérőjű is lehet.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csőférgek a tenger fenekéhez nőve élnek. Táplálékaik vízben sodródó szerves részecskék, főképp a plankton.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaporodási időszak nyáron van. Minden csőféreg szaporodhat ivaros szaporodással, de egyes fajok az ivartalan szaporodást is alkalmazzák. Az ivaros szaporodás esetén minden féreg bocsát petét és spermiumot is a vízbe, a megtermékenyítés ott megy végbe. Az ivartalan szaporodás esetén sarjadzással. A lárvák planktonikus életmódot folytatnak, egy ideig lebegnek, majd egy helyre leereszkednek, ahol kifejlett állattá változnak.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendet három alrendre és négy, alrendbe nem sorolt családra bontják:

Alrendbe nem sorolt családok:

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6