Cristoph Cellarius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Christophorus Cellarius
Christoph Cellarius.png
Életrajzi adatok
Született 1638. november 22.
[(Schmalkalden (Türingia]
Elhunyt 1707. június 4. (68 évesen)
Halle
Nemzetiség német
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
jenai egyetem,
gießeni egyetem
Egyéb diplomája Magister der Philosophie (1666)
Pályafutása
Szakterület retorika és történelem
Munkahelyek
Jelentős munkái '

Cristoph Cellarius, eredeti nevén Cristoph Keller (Schmalkalden, 1638. november 22.Halle, 1707. június 4.) német történész és nyelvész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rektor volt a weißenfelsi, weimari, zeitzi és merseburgi gimnáziumokban, később az újonnan alapított hallei egyetemen a retorika és történelem tanára lett. Nagy tevékenységet fejtett ki mind gyakorlati téren a hallei collegium politioris doctrine, egy a mai filológiai szemináriumokhoz hasonló intézményben, mind latin írók műveinek kiadása terén s a földrajz és történelem s a keleti nyelvek művelésével.

Bár a reneszánsz idején Leonardo Bruni és Flavio Biondo már használták ókorközépkorújkor korszak tagolást, Celarius Egyetemes történelem (Historia Universalis) című háromkötetes könyvében ezt felelevenítette és elterjedté tette ezt a felosztást.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Antibarbarus latinus sive de latinitate medie et in fime etatis (Zeitz 1677)
  • Historia antiqua (Zeitz 1685)
  • Historia medii evi (Zeitz 1688)
  • Historia nova (Halle 1696)
  • Notitia orbis antiqui sive geographia plenior ab ortu rerum publicarum ad Constantinorum tempora orbis themarum faciem declarans (Lipcse 1701 és 1706).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona