Ugrás a tartalomhoz

Clujana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hkoala (vitalap | szerkesztései) 2020. január 4., 11:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎A gyárhoz kapcsolódó intézmények)
Névváltozatok
Időszak
Név
1911–1930Renner Testvérek & Co. Rt. bőrgyára
1930–1948Dermata Művek Rt.
1948–?Fabrica de încălțăminte János Herbák (Herbák János cipőgyár)
?–1964Fabrica de Pielărie si încălțăminte Cluj (Kolozsvári bőr- és cipőgyár)
1964–1991Fabrica de încălțăminte Clujana (Clujana cipőgyár)
1991–S.C. Clujana S.A. (Clujana részvénytársaság)

A Clujana kolozsvári cipőgyár a város északkeleti részén.

Története

Johann Renner vállalkozó a 19. század végén települt át Bajorországból Erdélybe, és Szászrégenben létesített bőrcserző műhelyt. 1900-ban vállalkozását Kolozsvárra költöztette át, a Szamosközi utcába (Str. Henri Barbusse). 1906-ban a város támogatásával telket vásárolt a Fecske utca (Str. Paris) végében, és ott alakította ki gyárát. 1910-ben Renner társult a Farkas és Hecht családokkal, 1911-ben pedig a vállalkozás Renner Testvérek et Co. Rt. néven részvénytársasággá alakult át, amelynek vezérigazgatója Farkas Mózes lett. 1920-ban az alapító Johann Renner elhunyt; halálát egy Kínából érkezett bőrszállítmányban levő, lépfenével fertőzött darab okozta.

1930-ban a cég egyesült a temesvári Turul cipőgyárral, és felvette a Dermata Művek Rt. nevet. A két világháború között a város legnagyobb gyára volt. Amellett, hogy kereskedelmi fiókjai voltak az ország nagyobb városaiban, nemzetközi hírnevet is szerzett. Védjegyén, amelyet az alapító által 1900-ban elnyert szakmai díj ihletett, egy kukorékoló kakas volt látható. Gyártottak talpat, finombőrt, gépszíjat, bőrből készült műszaki cikkeket, cipőt, műbőrt, enyvet, cipő- és bőrápoló-kellékeket.

1935-ben a munkások többhetes sztrájkot tartottak a bérek emeléséért.[1] 1936-ban a cégnél már 1070 munkás dolgozott.[2]

1944-ben a város elleni légitámadás során a gyárat bombatalálat érte. A hadiüzemnek minősített gyár gépeit a front közeledtével Székesfehérvárra és Pécsre menekítették, a felszerelést azonban a szovjetek pótolták, hogy bakancsokat tudjanak gyártani a frontkatonák számára.

1948-ban a gyárat államosították, ekkor Herbák Jánosról, a gyár egykori munkásáról nevezték el, aki kommunistaként a doftanai börtönben halt meg 1940-ben. Az új állami vállalatba valamikor 1949 és 1955 között beolvasztották a Cameleonul és Victoria bőrgyárakat is, ekkor a neve egyszerűen Kolozsvári Bőr- és Cipőgyár lett. 1964-ben a gyár a Clujana nevet kapta. Az 1970-es években épült fel a cipőgyár új szárnya, és a finombőr-gyárrészleg új emelettel bővült. A bővítések miatt szükséges új munkaerőt Moldvából telepítették be; az immár 7000 főt foglalkoztató gyár az ország második legnagyobb bőrgyára volt.[3] A termelés 95%-a exportra készült, ami akkoriban országos rekordot jelentett. Az 1980-as évekre a létszám 8000-re duzzadt, és a gyár Kelet-Európa legnagyobbja lett a saját profiljában.

Az 1989-es rendszerváltást követően a gyár hanyatlani kezdett. 1999-ben csődbe jutott, és gyárat bezárták, a 2816 alkalmazottat elbocsátották. 2003-ban a részvények többsége a Kolozs Megyei Tanács kezébe került; ugyanebben az évben döntöttek a termelés újraindításáról. A gyártás 2004-ben kezdődött el ismét, 35 alkalmazottal; a létszám 2018-ig több mint 280-ra emelkedett. 2011-ben a Kolozsvári nemzetközi repülőtéren nyitottak üzletet.[4]

2018 januárjában a cég fizetésképtelenné vált, és csődvédelmet kért.[5] Az év végén üzletet nyitottak Kolozsvár belvárosában, a Széchenyi téren, és bevezették az online értékesítést is. A két intézkedés hatására a forgalom 50%-kal nőtt.[6] 2018 végén döntés született arról, hogy a cég 2019 tavaszán a Tetarom I ipari parkba költözik át, és a mintegy 10 000 négyzetméter nagyságú ipartelep értékesítéséből rendezik a cég adósságait.[7] 2019 januárjában nyolc új üzlet nyitásáról adtak hírt.[8]

A gyárhoz kapcsolódó intézmények

A Clujana stadion

A két világháború között a gyár sporttelepet létesített munkásai számára, benne két úszómedencével.[9] A gyárnak saját sportklubja volt labdarúgás, kosárlabda, jégkorong, ökölvívás, vízilabda, birkózás szakosztályokkal. 1960-ban a sportklub egyesült a vasutasokéval; az új egyesület a Clubul Sportiv Muncitoresc Cluj (Kolozsvári Munkás Sport Klub) lett.[10] A Dermata nyugdíjintézettel is rendelkezett a Magyar utcában.[11]

1951-ben a gyár területén orvosi-egészségügyi szolgálat létesült, amely mostoha körülmények között dolgozott.[12] A gyár kórházát 1954. június 4-én avatták fel.[13] 1979-ben a Clujana kezdeményezésére az akkor öt legnagyobb kolozsvári üzem (Clujana, Unirea, Carbochim(wd), Porcelángyár, Ecsetgyár) támogatásával épült fel az új üzemi klinika.[12]

A gyárban a szocialista korszakban kórus, szimfonikus és fúvószenekar, román és magyar néptáncegyüttes, valamint színjátszócsoport működött. A kórus vezetője Péter Loránd Jenő volt. 1946-ban a gyárban a központi Szakszervezeti Élet című lapnak 4100, a Viața Sindicală-nak 400 előfizetője volt. A gyár saját lapja, az Üzemünk Élete 1951 és 1974 között jelent meg. Az 1960-as években elindult a gyár saját rádióadója.

Megjelenése az irodalomban

Nagy István 1971-ben megjelent, Az aranykakas krónikája című művében azokat a munkásokat szólaltatta meg, „akik 1910-től 1948-ig a gyár uraival szembenállva győztesen kerekedtek felül, s szocialista vállalattá alakították át ezt a városnyivá terebélyesedett üzemet, az egykori Dermatát.”[14] Méhes György családregénye, a Kolozsvári milliomosok (1997) a Renner család történetét dolgozza fel.[15]

Jegyzetek

  1. ↑ Erdély története: Három kötetben. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. III 1736. o. ISBN 963 05 4203 X  
  2. ↑ Csetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0  
  3. ↑ Lakatos Artur Lóránd: Szocialista iparosítás, demográfiai változások: Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely fejlődési irányai 1945–1989. www.belvedere-meridionale.hu (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  4. ↑ Mihai Prodan: Clujana îşi deschide magazin în aeroport. ziuadecj.realitatea.net (2011. július 13.) (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  5. ↑ Clujana a intrat în insolvență. Ce spune noul administrator judiciar. Ziua de Cluj, (2018. január 18.)
  6. ↑ Magazinul online creşte vânzările pentru Clujana. Site-ul, accesat din SUA şi chiar India. Ziua de Cluj, (2018. november 20.)
  7. ↑ Diana Cîmpean: Consiliul Județean cumpără clădirile Clujana şi trimite fabrica în Tetarom I. Ziua de Cluj, (2018. november 28.)
  8. ↑ Clujana deschide opt magazine noi, inclusiv în București. Va lansa noi modele de încălţăminte. Ziua de Cluj, (2019. január 16.)
  9. ↑ Sebők Botond: A kolozsvári Clujana Strand, avagy Sport Complex Transilvan. regithink.transindex.ro (2010. július 1.) (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  10. ↑ Dermata, echipa de fotbal neştiută a Clujului. Ziua de Cluj, (2010. július 15.)
  11. ↑ Gaal György: Magyarok utcája: A kolozsvári egykori Bel- és Külmagyar utcák telkei‚ házai‚ lakói. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1995. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 221. ISBN 973 96946 5 9  
  12. ↑ a b Istoria Spitalului Clinic Municipal Cluj-Napoca. spitalclujana.ro (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  13. ↑ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0  
  14. ↑ Az aranykakas krónikája. www.antikvarium.hu (Hozzáférés: 2019. április 19.)
  15. ↑ Szamos marcipán - Méhes György: Kolozsvári milliomosok. Magyar Narancs, 47. sz. (2005. november 24.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Clujana&oldid=22101469”