Carcinamolyfélék

Carcinamolyfélék
	Vastag csápú díszmoly (Carcina quercana)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Tineina;
Altagozat:	Tineina;
Öregcsalád:	Sarlós ajkú molyszerűek (Gelechioidea);
Család:	Carcinamolyfélék; (Peleopodidae); Minet, 1986
Nemek
	Acria; Antoloea; Durrantia; Leptogenes; Peleopoda; Pseuderotis;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Carcinamolyfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Carcinamolyfélék témájú kategóriát.

A carcinamolyfélék (Peleopodidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlós ajkú molyszerűek (Gelechioidea) öregcsaládjának egyik családja. Egyes rendszertanászok^[1] szerint a taxon nem önálló család, hanem a díszmolyfélék (Oecophoridae) alcsaládja.

Származásuk, elterjedésük

A családot a díszmolyfélék (Oecophoridae) család díszmolyformák (Oecophorinae) alcsaládjából különítették el. Alig több mint két tucat faja az orientális faunaterületen, a nearktikus faunatartományban, illetve a neotropikus faunabirodalomban él.^[1]

Magyarországon ebbe a családba számítják a

Carcina (Hb., 1825) nemet is (erről kapta magyar nevét a család), aminek egy faja él hazánkban:
- vastag csápú díszmoly (Carcina quercana Fabricius, 1775) - Magyarországon mindenfelé megtalálható (Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011)

Hodges (1998) szerint hernyóik tápnövényei a különféle pálmafélék (Arecaceae), Malpighi-cserjefélék (Malpighiaceae), platánfélék (Platanaceae), keserűfűfélék (Polygonaceae) és vasfűfélék (Verbenaceae).

↑ ^a ^b Hodges, R.W. 1998. The Gelechioidea. In Kristensen, N.P. Ed., Lepidoptera, Moths and Butterflies 1. Handbuch der Zoologie/Handbook of Zoology IV/35. Walter de Gruyter, Berlin and New York, 131–158.