Bódogh János (gyorsírástanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Andrasholl (vitalap | szerkesztései) 2019. július 7., 08:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Munkái)
Bódogh János
Született1852. december 27.[1]
Kecskemét[2]
Elhunyt1918. január 2. (65 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • gyorsíró
  • szakoktató
  • postatiszt
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódogh János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mányoki Bódogh János (Kecskemét, 1852. december 27.Budapest, 1918. január 2.) magyar királyi távirótiszt és gyorsírástanár Szegeden.

Élete

Kecskeméten, a kegyesrendiek főgimnáziumában végezte tanulmányait; a gyorsírás iránt érdeklődve, mint 8. osztálybeli tanuló gyorsírási tanfolyamot nyitott társai számára, korábban pedig három éven át írott gyorsírási lapot adott ki. 1875-ben letette a távírótiszti, 1878-ban a gyorsírástanári vizsgát. 1876-ban Szegeden nyert alkalmazást mint távírótiszt és a gyorsírás tanára a katolikus főgimnáziumban, 1880-tól a főreáliskolában. 1893-tól igazgatója volt az Országos Magyar Gyorsíró Egyesületnek. 1839 és 1903 között szerkesztette a Budapesti Gyorsírót és a Gyorsírászati Lapokat. Terjesztette a Gabelsberger-Markovits-féle gyorsírórendszer, majd Markovits halála után továbbfejlesztette azt.

Az elméleti téren működvén, megalapította a Gyorsirási Irodalmi Könyvtárt. A budapesti magyar gyorsíró-egyesület 1877-ben diszokmánnyal, 1880-ban arany tollal tisztelte meg.

Munkái

  • Jegyzetek Bódogh János előadásához. (A gyorsirás rövid tankönyve.) Szeged, 1880. (2. kiadás. 1881. 3. kiadás. 1883. U. ott.)
  • Gyorsirási olvasókönyv. U. ott, 1881. (2. kiadás. U. ott, 1889.)
  • Vitairási olvasókönyv. U. ott, 1882.
  • A magyar gyorsirás tankönyve. U. ott, 1886-90. Három rész.
  • A levelezési gyorsirás betűi és állandó rövidítései. U. ott. 1889.
  • A gyakorlati gyorsirás állandó rövidítései. U. ott, 1889.
  • A levelezési és gyakorlati gyorsirás állandó rövidítései. U. ott, 1890.
  • Levelező gyorsírás : Gabelsberger-Markovits rendszer. Pozsony, 1900.
  • Vita-gyorsírás : Gabelsberger-Markovits rendszer. Pozsony, 1901.

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01921.htm, Bódogh János, 2017. október 9.
  2. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 12.)