Bély Mihály
| Bély Mihály | |
 | |
| Bély Mihály az 1880-as években | |
| Született | 1863. június 2. Pest |
| Elhunyt | 1920. december 25. (57 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | testnevelő tanár testnevelési szakfelügyelő Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa vívómester |
| Sírhelye | Farkasréti temető (46/7-1-24/25) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bély Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
Bély Mihály (Pest, 1863. június 2. – Budapest, 1920. december 25.) polgári iskolai igazgató (testnevelő tanár), testnevelési szakfelügyelő, az Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa, vívómester.[1]
Életpályája
Sportpályafutása
Mint aktív versenyzőként és sportoktatókén rendkívül sokoldalú volt, művelte az atlétikát (magasugrás, rúdugrás), ökölvívást, tornászott, vívott és a labdarúgást is élvezettel játszotta. Vívómesteri oklevelét Keresztessy József állította ki, aki rajta kívül csak Sándor fiának (1843–1897)[2] és Vay Lajosnak (1854-1908) „oklevelére írta alá a nevét, ezért őket lehet Keresztessy-utódoknak elismerni.”[3] Legkiemelkedőbb vívó versenyeredménye 1896-ban Santelli ellen a millenniumi mesterversenyen elért győzelme. 1892. októberében a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) tornászai, Bély Mihály, Demény Károly, Follért Károly és Dr. Téry Ödön Norvégiából ajándékba kapott Telemark típusú síken kezdték meg a síelést a Sváb-hegy oldalán. Síismereteiket egy német ifjúsági folyóiratban megjelent cikkből merítették. A sportos megmozdulás nagy sikert aratott a nézők között, majd egyre több követőjük lett. Az 1918-as magyar atlétikai bajnokságon magasugrásban, a BBTE színeiben 170 centiméterrel aranyérmes lett.
Sportvezetői pályafutása
Sportvezetőként nagy érdeme van a sísport meghonosításában. Az iskolai testnevelés fellendítése érdekében 1908-ban megszervezte és elindította a fiú- és leányiskolák számára a tornaünnepélyeket. A Bárczy István-féle iskolaépítési programban javaslatára korszerű tornatermek létesültek. 1913-ban elkészítette az első fővárosi helyi testnevelési tanterveket, amely a svéd módszert helyezte előtérbe. A vívás, a tenisz, a torna, a műkorcsolyázás és a labdarúgás versenyszabályainak kidolgozásában tevékenyen vett részt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására tantervi javaslatait a különböző iskolatípusok is magukévá tették (középiskolák 1916-ban, felső kereskedelmi iskolák 1917-ben, polgári iskolák 1917-ben, elemi iskolák 1918-ban).
Írásai
Az első – nem lektorált - magyar nyelvű labdarúgó szabálykönyv. A történelmi források rögzítették, hogy a játékszabályok angol nyelven érkeztek Magyarországra, a játék szabályait elsőnek 1897-ben magyar nyelven, Bély Mihály a BBTE jeles művezetője és Szaffka Manó az Angol rugósdi /Futball/ címen írta meg. A szerzők - nem ismerve a játék igazi felépítését - eredeti magyarsággal fordították az angol kifejezéseket. Így a kirúgást elrúgásnak, a labdának leesés nélkül megrúgását lebegőrúgásnak, a gólrúgást berepítésnek, az ollóbafogást közrefogásnak, stb. nevezik. Ez volt az első magyar nyelvű szabálykönyv - mindenki által tanulmányozhatott -, amely helyes irányba indította el a bíráskodást is. Biztosította, hogy a szájhagyomány útján terjedő szabályokat konkrétan megismerhessék az alkalmazók.
Kiadványai
- Az angol rugósdi – Budapest, 1897
- A svéd nevelőtornázás – Budapest. 1909
- A szánkázás budapesti szabályai – Budapest, 1910
- Mozgástan – Budapest, 1913
- A tornaképzés reformja – Budapest, 1913
- A középiskolai testnevelés új tanterve – Budapest, 1915
- A torna elmélete – Budapest, 1916
- Hogyan tanuljunk sízni – Budapest
Jegyzetek
- ↑ A BBTE vívócsapata 1893-ban (Bély Mihály és tanítványai)
- ↑ PIM
- ↑ Klell Kálmán: Régi mesterek... Érdemes mesterek... Vívó-Híradó (A Magyar Vívószövetség lapja), 1972. október-december, XXI. évfolyam, 10. szám, 15.
Források
- Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó-játékvezetők kézikönyve) - HOT-FIVE Kft. 2002 ISBN 963-202-807-4
- http://www.kislexikon.hu/bely_mihaly.html [Tiltott forrás?]
- Magyar életrajzi lexikon
