Ugrás a tartalomhoz

Bánó Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Voxfax (vitalap | szerkesztései) 2021. február 9., 16:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kieg.)
Bánó Endre
SzületettBánó Endre Teddy
1921. október 7.
Budapest[1]
Elhunyt1992. április 15. (70 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaLászló Hedvig
Lajta Edit
GyermekeiBánó András
Foglalkozásatervezőgrafikus
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A-1-4)
SablonWikidataSegítség

Bánó Endre Teddy (Budapest, 1922. április 14. – Budapest, 1992. április 15.)[2] magyar grafikusművész, tipográfus. Bánó András újságíró, szerkesztő, műsorvezető apja.

Élete

1940-ben az Atelier Művészeti és Tervező Műhelyiskolában folytatta tanulmányait, ahol mesterei Kolozsvári Sándor, Végh Gusztáv és Orbán Dezső voltak. Munkássága kiterjedt a tervezőgrafika legkülönbözőbb területeire, a tipográfiától az újságrajzon át az embléma- és plakáttervezésig. Gyakran dolgozott együtt Czeglédi Istvánnal és Gál Mátyással, akikkel kereskedelmi vásárok kiállításgrafikai munkáit készítette. Ő alkotta meg a Népszabadság című napilap grafikusaként az újság fejlécét. Illusztrációkat készített az Ifjúsági Könyvkiadó és a Táncsics Könyvkiadó számos ismeretterjesztő kiadványához. Több hazai és külföldi kiállításon is részt vett.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.

Családja

Bánó (Bleier) Béla[3] (1880–1943) mérnök és Bakonyi Piroska (1887–1953) fia.[4][5]

Apai nagyszülei Bleier Antal és Deutsch Janka, anyai nagyszülei Bakonyi Miksa (1862–1935)[6] újságíró és Steiner Ágota (1861–1935)[7][8] voltak.

Kétszer nősült. Első házastársa László Hedvig volt, László Gyula magánhivatalnok és Gerő Julianna lánya, akivel 1942. szeptember 30-án Budapesten kötött házasságot.[9] Második felesége Lajta Edit művészettörténész volt.

Kiállításai

Válogatott csoportos kiállítások

  • OMIT kiállításának grafikai és könyvművészeti részlege, Iparművészeti Múzeum, Budapest (1938)

Országos plakátkiállítások

  • Nemzeti Szalon, Budapest (1948)
  • Ernst Múzeum, Budapest (1953)
  • Nemzeti Szalon, Budapest (1956)
  • Nemzeti Szalon, Budapest (1958)
  • Magyar Plakát-Történeti Kiállítás 1885-1960, Műcsarnok, Budapest (1960)
  • Műcsarnok, Budapest (1961)
  • Nemzetközi Alkalmazott Grafikai Biennálé, Brno (1968)
  • Műcsarnok, Budapest (1972)
  • Nemzetközi Plakátbiennálé, Varsó (1974)
  • 100 politikai plakát, Szépművészeti Múzeum, Budapest (1975)
  • Plakát Parnasszus I., Szent Korona Galéria, Székesfehérvár (1995)

Díjai

  • Szocialista Kultúráért érdemérem (1955)[10]
  • Az év legjobb plakátja verseny nívódíja (1970)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
  • Kiváló Munkáért díj (1985)

Jegyzetek

Források