Ugrás a tartalomhoz

Borjog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Margit1951Bpest (vitalap | szerkesztései) 2019. október 10., 11:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

A borjog az agrárjog jogterületén belül helyezkedik el, mint a borkészítési célú szőlőtermesztésre, borkészítésre, borászati termékek jelölésére és értékesítésére vonatkozó jogszabályok összessége.

A borjog joganyaga

A borjog joganyaga a következő szabályokat foglalja magában:[1]

  1. szőlőtermelési potenciál, beleértve a új telepítési és újratelepítési jogokat;
  2. a szőlőnyilvántartás létrehozása;
  3. borokra vonatkozó piaci szabályok, borászati eljárásokra és gyakorlatokra vonatkozó szabályok, beleértve az importált szőlőmustból történő borkészítést és a borok termékjellemzőit,
  4. a bormegnevezések védelmére vonatkozó szabályok,
  5. a bortermékek közösségen belüli szabad mozgására,
  6. a borok behozatalára és kivitelére, valamint
  7. a borágazatban végzett ellenőrzésekre vonatkozó szabályok.

A borjog forrásai Magyarországon

  • 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
  • a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 2004. évi XVIII. törvény indokolása

A közösségi borjog forrásai

Források

  1. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 2004. évi XVIII. törvény indokolása

Kapcsolódó szócikkek