Borjog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A borjog az agrárjog jogterületén belül helyezkedik el, mint a borkészítési célú szőlőtermesztésre, borkészítésre, borászati termékek jelölésére és értékesítésére vonatkozó jogszabályok összessége.

A borjog joganyaga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A borjog joganyaga a következő szabályokat foglalja magában[1]:

  1. szőlőtermelési potenciál, beleértve a új telepítési és újratelepítési jogokat;
  2. a szőlőnyilvántartás létrehozása;
  3. borokra vonatkozó piaci szabályok, borászati eljárásokra és gyakorlatokra vonatkozó szabályok, beleértve az importált szőlőmustból történő borkészítést és a borok termékjellemzőit,
  4. a bormegnevezések védelmére vonatkozó szabályok,
  5. a bortermékek közösségen belüli szabad mozgására,
  6. a borok behozatalára és kivitelére, valamint
  7. a borágazatban végzett ellenőrzésekre vonatkozó szabályok.


A borjog forrásai Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
  • a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 2004. évi XVIII. törvény indokolása


A közösségi borjog forrásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 2004. évi XVIII. törvény indokolása

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]