Bezerédj László
| Bezerédj László | |
| Született | 1813. július 25. Veszprém |
| Elhunyt | 1871. szeptember 27. (58 évesen)[1] Kámon |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Bezerédj István |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bezerédi Bezerédj László, Bezerédy (Veszprém, 1813. július 25. – Kámon, 1871. szeptember 27.) jogász, országgyűlési képviselő, felsőházi tag.
Élete
Bezerédj György alnádor és Szegedy Antónia fia. Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Ignác (1736–1796) zalai alispán és barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753–1787) voltak. Az 1840-es években mint Vas vármegye főjegyzője tűnt ki leginkább. 1848-ban az országgyűlés végeig a kőszegi kerületet képviselte és az első minisztériumban báró Eötvös József mellett viselt hivatalt. 1861-ben és a következő országgyűlésen a rumi kerület képviselője volt; jeles publicisztikai és szónoki tehetségét mindig a Szabadelvű Párt érdekében használta; több országgyűlési bizottság tagja és a vasúti bizottság elnöke volt.
Családja
1846-ban feleségül vette verebi Végh Angélát (1826–1881), aki három gyermeket szült neki:
- Angéla (1847–?); férje: verebi Végh János
- Ilona (1850–?); férje: jékel- és margitfalvi Jékelfalussy Sándor (1844–1901)
- István (1866–1943), Vas vármegye főispánja; neje: báró Puteani Paulina (1872–?)
Munkái
- Értekezés az oldalágú rokonok örökösödéséről régiebb törvényeink szerint, melyet törvény-doctorság elnyerésére készített. Pest, 1834. (Ugyanez latin nyelven is. U. ott. 1834.)
- Leveleket irt Brüszelből és Münchenből a Társalkodóba (1837.); könyvismertetést a Bud. Szemlébe (XVI. 1862.), Amerika gabonája a világpiaczon c. czikke a Gazdasági Lapokban (1863. 8. sz.) jelent meg.
Jegyzetek
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- PIM
- Bezerédj László családja a geni.com honlapon
