Bezerédj László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Bezerédi Bezerédj László, Bezerédy (Veszprém, 1813. július 25.Kámon, 1871. szeptember 27.) jogász, országgyűlési képviselő, felsőházi tag.

Élete[szerkesztés]

Bezerédj György alnádor és Szegedy Antónia fia; az 1840-es években mint Vas vármegye főjegyzője tűnt ki leginkább. 1848-ban az országgyűlés végeig a kőszegi kerületet képviselte és az első minisztériumban báró Eötvös József mellett viselt hivatalt. 1861-ben és a következő országgyűlésen a rumi kerület képviselője volt; jeles publicisztikai és szónoki tehetségét mindig a Szabadelvű Párt érdekében használta; több országgyűlési bizottság tagja és a vasúti bizottság elnöke volt.

Családja[szerkesztés]

1846-ban feleségül vette verebi Végh Angélát (1826–1881), aki három gyermeket szült neki:

  • Angéla (1847–?); férje: verebi Végh János
  • Ilona (1850–?); férje: jékel- és margitfalvi Jékelfalussy Sándor (1844–1901)
  • István (1866–1943), Vas vármegye főispánja; neje: báró Puteani Paulina (1872–?)

Munkái[szerkesztés]

  • Értekezés az oldalágú rokonok örökösödéséről régiebb törvényeink szerint, melyet törvény-doctorság elnyerésére készített. Pest, 1834. (Ugyanez latin nyelven is. U. ott. 1834.)
  • Leveleket irt Brüszelből és Münchenből a Társalkodóba (1837.); könyvismertetést a Bud. Szemlébe (XVI. 1862.), Amerika gabonája a világpiaczon c. czikke a Gazdasági Lapokban (1863. 8. sz.) jelent meg.

Források[szerkesztés]