Benyovszky Rudolf (politikus)
| Benyovszky Rudolf | |
| Született | 1874. január 28. Tengelic,  |
| Elhunyt | 1954. február 1. (80 évesen) Budapest, |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Salamon Zsófia (első), Lantos Erzsébet (második) |
| Gyermekei | Rudolf, Emánuel, Móric, Péter, Mária |
| Szülei | Benyovszky Béla, Gindly Mária |
| Foglalkozása | mezőgazdász, politikus |
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Benyói és urbanói gróf Benyovszky Rudolf /helyenként Rezső névvel is előfordul/ (Tengelic, 1874. január 28. – Budapest, 1954. február 1.) okleveles mezőgazdász, dzsidás főhadnagy, politikus.
Élete[szerkesztés]
A benyói és urbanói gróf Benyovszky család sarja. Benyovszky Béla (1842-1878) gróf és tengeliczi Gindly Mária (1845-1918) elsőszülött gyermeke, a Tolna vármegyei Tengelicen, édesanyja családjának birtokán született. A középiskolát a fővárosban végezte, majd a hohenheimi mezőgazdasági akadémiára járt, ahol oklevelet is szerzett. 1895-ben átvette szülei nagy kiterjedésű birtokainak kezelését, ezt követően tengelici birtokán élt és gazdálkodott. Belépett a katonasághoz, ahol a 7. számú dzsidás-ezred főhadnagyi rangjáig vitte. Grófi címével egyetemben a főrendiház örökös tagja is volt, de 1903-ban Pichler Győző halála miatt tartott időközi választások utána a képviselőháznak is tagja lett. 1905-ben újra képviselővé választották függetlenségi programmal a kölesdi kerületben. A parlamentben a progresszív adó bevezetését és a választójog kiterjesztését sürgette. Birtokai nagyságát talán az is kifejezheti, hogy 1904-ben Tolna vármegye négy legnagyobb adófizetője közé tartozott.
Családja[szerkesztés]
1897-ben nősült először, ekkor alapi Salamon Zsófiát (1877–1953) vette el. 5 gyermekük is született, de egyikük sem érte meg a felnőttkort. Neje halála után, 1954-ben mádszor is megházasodott, Lantos Erzsébetet vette feleségül.