Beöthy Algernon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beöthy Algernon
Született1839
Nagymarja
Elhunyt1900. november 2. (60-61 évesen)
Felcsút[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1881. június 1.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1883. szeptember 27. – 1884. május 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1896. október 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1900. november 2.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Algernon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bessenyői és örvendi Beöthy Algernon (Nagymarjapuszta, 1839. – Felcsút, 1900. november 2.)[2] politikus.

Életútja[szerkesztés]

Apja Beöthy László, Beöthy Ödön (1796–1854) testvére, anyja Baranyi Cecília. Fia Beöthy Pál (1866–1921) politikus, országgyűlési képviselő.

Tanulmányait a pesti tudományegyetemen végezte, ahol 1861-ben szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét. 1861-től Bihar vármegye szolgabírája volt, azonban az alkotmány felfüggesztését követően állásáról lemondott. 1868-69-ben Bihar vármegye főjegyzője, 1869-ben balpárti programmal Berettyóújfalu képviselőjelöltje volt. Szabadelvű párti programmal képviselte a Hosszúpályi, a Verseci és Szászsebesi választókerületet 1875 és 1884 között, majd 1884-től 1896-ig az Ugrai választókerületet. 1896-től haláláig a Belényesi választókerület országgyűlési képviselője volt. 1884 és 1891 mint az Országgyűlés jegyzője is működött.

Ideiglenes igazgatója volt a Körösszabályozó Társulatnak, valamint a New York biztosító társaság igazgatósági tagja.

Tisza Kálmán egyik leghűségesebb emberének, bohém, anekdotázó politikusnak ismerték. Feltűnik Ábrányi Kornél jellemrajzaiban és Mikszáth Kálmán is írt róla országgyűlési tudósításaiban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940
  • Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904
  • Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.