Bass Tibor
| Bass Tibor | |
| Született | 1909. november 8.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1973. december 30. (64 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | fotográfus |
| Sírhelye | Farkasréti temető (612/2-67. fülke)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bass Tibor, Basch (Budapest, 1909. november 8. – Budapest, 1973. december 16.) fotóriporter.
Élete
1924-től optikusműszerésznek tanult, majd különféle baloldali szervezetek tagja lett. Előbb a Munkás Testedző Egylet; majd 1931-32-ben Kassák Lajos Munka-köre; 1933 körül pedig belépett a Montázs csoportba. Számos munkásfotót készített, amelyek a magyar a baloldali sajtó közölt, de külföldön is megjelentek. Az 1930-as évek elején börtönbe zárták szociofotós tevékenysége miatt, majd a második világháború alatt internálótáborba került, ahol számos képsorozatot készített a tábor mindennapjairól. 1944 és 1945 között egy éven át több koncentrációs táborban raboskodott, ahonnan végül Flossenburg, Waldlager, Mühldorfban szabadította fel az amerikai hadsereg
1945-ben a MAFIRT-hez került riporternek, a fotórovatot vezette. 1949-ben a Magyar Nap, 1950-ben a Szabad Nép, majd 1954-ben a Szabad Föld fotósa lett. Ez idő tájt Rákosi Mátyás protokollfényképészeként is dolgozott. 1953-ban letartóztatták és 8 hónapig ítélet nélkül börtönben volt.[4] Tagja volt a Munkásőrségnek annak megalakulásától egészen haláláig, műveiben bemutatta a testület életét. 1957-59-ben szerkesztette a Fotó című lapot, 1959 és 1971 között főosztályvezető volt a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál. 1956-ban egyik alapító tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének.
Híresebb képei:
· Katonatorzó (1930)
· Tört hegedűvel (1932.)
· Csak forintért (1946.)
· Rákosi a búzamezőn (1947.)
· Vágóhídra hajtott marhacsorda a Blaha Lujza téren (1947.)
· Ávósok között (Mindszenty per (1949.)
1973. december 16.-án, autóbaleset következtében elhunyt.
Egyéni kiállítások
- 1931 • Kovács Szalon, Budapest (Haár Ferenccel és Lengyel Lajossal)
Válogatott csoportos kiállítások
- 1932 • A mi életünkből, Szolnok • Pozsony.
- 1966 • A Magyar Fotóművészet 125 éve, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
- Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
- Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, Budapest
- Magyar Távirati Iroda.
Irodalom
- GÁBOR I.-NÉ: A szocialista fotózás Magyarországon 1919-1944 között. Fotóművészet, 1967/1.
- VADÁSZ F.: A mozgalom krónikása volt. Népszabadság, 1974. január 15.
- SZARKA K.: „Fáradtságot nem éreztem”. Magyar Hírlap Vasárnapi Magazin, 1996. szept. 28.
- MARKOVICS F.: Fények és tények. Ötvenéves a Magyar Fotóművészek Szövetsége. MFSZ-Folpress Kiadó, Budapest, 2006, 35.
Források
- Artportal
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999–2001
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–