Baska
| Baska | |
 |
|
| Baska - Szent István király templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Rang | község |
| Polgármester | Ján Serbin |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 437 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 350 m |
| Terület | 4,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Baska
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 42′, k. h. 21° 11′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Baska (szlovákul Baška) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 5 km-re nyugatra. 2011-ben 437 lakosából 409 szlovák volt.
Története [szerkesztés]
1322-ben Bosk, 1326-ban Bozky néven említik. A 15. – 16. században Basko, 1773-tól Baska alakban szerepel. A falut valószínűleg a 13. században alapították. Első ismert birtokosai Baskai Mátyás fiai Domonkos és János voltak. A 15. században öt portát számláltak a faluban. 1447-ben Kassa városának faluja lett. A 16. században már szlovák többségű falu volt.
Vályi András szerint "BASKA. Tót falu Abaúj Vármegyében, Kassa Városának birtokában, lakosai katolikusok, szántó földgyei soványak, fa hordássál, és szekerezéssel szerzik kenyereket, fél mértföldnyire lévén Kassa Városától, vagyonnyaikat jól eladhattyák, legelője tsekély, harmadik Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Baska, kis tót falu, Abauj vármegyében, 250 kath. lak. F. u. Kassa városa, melly utolsó postája" [3]
1910-ben 240, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
2001-ben 289 lakosából 285 szlovák volt.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
