Barta Endre
Barta Endre | |
Született | Baum Endre 1882. február 15. Debrecen |
Elhunyt | 1948. november 16. (66 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barta Endre, 1899-ig Baum (Debrecen, 1882. február 15.[1] – Budapest, 1948. november 16.)[2] gyógyszerész.
Életútja
Baum Miksa (1851–1905)[3] miskolci születésű szatócs és Jakobovits Katalin fia. Debrecenben működött mint gyakornok. Gyógyszerészdoktori oklevelet 1904-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen. Előbb a budavári Arany Sas gyógyszertár, majd 1909-től a Baross utcai „Szent Szív” patika gondnoka volt, majd 1919-ben a tulajdonába került a gyógyszertár. Később Pesterzsébeten gyógyszervegyészeti laboratóriumot hozott létre, ahol kalcium-, jód- és brómterápiás szereket készített. Ezt az üzemet később fiával és lányával vezette közösen. Halálát agyvérzés, tüdőgyulladás okozta. Felesége Hoffmann Olga volt, akivel 1911. december 10-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[4]
Fontosabb műve
- A páros glycuronsavak chemiai úton való quantitatív meghatározásáról (Budapest, 1904)
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni ortodox izraelita hitközség születési akv. 69/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 455/1948. folyószáma alatt.
- ↑ Baum Miksa halotti bejegyzése a rákospalotai halotti akv. 269/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1808/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Gyógyszerészet, 1983. 383-385 nyomán gyogyszeresztortenet.hu
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. [Bp.], Dictum Kiadó, 2003.